Pesti Srácok

Dömötör: a baloldali kamuvideó ügye egy nagyon-nagyon csúnya történet

Dömötör: a baloldali kamuvideó ügye egy nagyon-nagyon csúnya történet

A "baloldali kamuvideó ügye egy nagyon-nagyon csúnya történet" - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Az államtitkár az MSZP álmentőst bemutató felvételéről szólva úgy fogalmazott, hogy a "baloldali kamuvideó ügye egy nagyon-nagyon csúnya történet". "Egy álhírlufit szerettek volna nagyra fújni, de kipukkant, mert csúnyán lebuktak" - mondta. Hangsúlyozta, hogy nem "egyetlen képviselő kóbor akciójáról" van szó, mivel több politikus és médium is részt vett az álhírterjesztésben, a baloldal pedig korábban a halálozási számokkal és védőfelszerelésekkel kapcsolatban is valótlanságokat állított.

A koronavírus-világjárvány nem söpörte le a migrációt a napirendről, sőt gyorsíthatja azt, a két folyamat negatív hatásai ugyanis egymást erősíthetik. A kormány nem azért tart ki a migrációról folytatott vitában évek óta, hogy most bármilyen okból engedjen - mondta Dömötör Csaba. A kabinet képviselője erről azzal kapcsolatban beszélt, hogy az elmúlt napokban vita bontakozott ki Brüsszellel a nemzeti konzultáció utolsó kérdéséről. Az államtitkár szerint Brüsszel újból erőteljes nyomásgyakorlásba kezdett annak érdekében, hogy Magyarország változtassa meg alaptörvénye bevándorlást tiltó szabályait. Kiemelte, hogy a kormány akkor tud hatékonyan ellenállni ennek, ha ehhez a nemzeti konzultációban megkapja a magyarok támogatását. Ezért fontos ez az utolsó kérdés - tette hozzá.

Dömötör Csaba szólt arról is, a kabinet a konzultáció első kérdésében azért kíváncsi arra, hogy a magyarok mely járványügyi intézkedéseket támogatják a leginkább, mert szakemberek szerint azok a leghatékonyabb lépések, amelyeknek magas a társadalmi támogatottságuk. A kormány az első szakasz lezárásával nyert egy kis időt és ezt érdemes felhasználnia arra, hogy kikérje az állampolgárok véleményét, ami jól jöhet az esetleges második szakasz esetén - mondta. Dömötör Csaba megjegyezte, az ellenzék nem első alkalommal támadja a konzultációt: azt akarják megakadályozni, hogy a magyarok két választás között is elmondják a véleményüket a legfontosabb kérdésekben. "Azok teszik ezt, akik egyébként úton-útfélen a demokráciára hivatkoznak" - fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette, amikor a baloldali pártok a konzultációt támadják, akkor valójában a járvány ellen létrejött összefogást is támadják.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI, kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.