Egyhangúlag szavazta meg az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszüntetését
Százkilencvenkét igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el kedden az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetését, a kétharmados többséget igénylő döntés előtt annak indítványát Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter terjesztette be. Az intézkedés megszüntetéséről a kormány dönt, annak időpontja várhatóan szerdán éjfélkor lesz. A parlamentben egyelőre nem voltak olyan, a korábbiakhoz hasonló ellenzéki hangok, hogy ez a kabinet újabb trükkje lenne, erre utal az egyhangú voksolás is. A veszélyhelyzet megszüntetésével hatályba lépnek az átmeneti szabályok, érvényben marad a járványügyi készültség, mert koronavírus továbbra is fertőz.
Az Országgyűlés keddi döntése értelmében a veszélyhelyzet megszűnik, a képviselők ugyanakkor megszavazták a rendkívüli jogrendet biztosító új törvényt is, annak értelmében továbbra is a helyükön maradnak a kórházparancsnokok, a kormány pedig az országos tisztifőorvos javaslatára egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el akkor, ha nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, az emberek életét, testi épségét, vagy az egészségügyi ellátást veszélyeztető körülmény következik be. Az egészségügyi válsághelyzetet legfeljebb hat hónapig tarthat, kivéve ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja. Utóbbi javaslat esetében – amelyet ugyancsak Gulyás Gergely terjesztett be – már nem volt egyhangú a döntés, a Ház százharmincöt igen, és ötvennégy nem szavazattal fogadta el azt.
Kérdés, hogy az ellenzék milyen propaganda-potenciált lát abban, hogy a veszélyhelyzet feloldását szombaton rendelheti el a kormány, a parlamentben egyelőre nem hangzottak el kedden ezzel kapcsolatos találgatások. Korábban az ellenzék minden lehető eszközzel támadta az intézkedést, az erre fogékony liberális világsajtó pedig készségesen tálalta, hogy az Orbán-kormány végleges teljhatalmat szavaztatott meg magának, ami miatt számos alaptalan politikai támadás érte Magyarországot, holott Európában szinte az összes országban hasonló intézkedéseket vezettek be a kormányok politikai nézetektől függetlenül.
Korábban, a napirend előtti felszólalások előtt az ülést vezető Latorcai János megkérte a képviselőket, hogy felállva tisztelegjenek a nemzeti lobogó előtt. Gyimes Miklós, Maléter Pál és Nagy Imre kivégzésével megszilárdult a kommunista diktatúra Magyarországon, három évtized kellett, hogy igazságot szolgáltassanak, 1989. június 16-án temették újra a korábbi miniszterelnököt és társait.
A napirend előtti felszólalásokat Mellár Tamás, a Párbeszéd-frakció jobboldaliból szélbalossá vált politikusa kezdte, aki az oktatásról beszélt, azt panaszolta, hogy a magyar egyetemek nem kerültek fel egy felsőoktatási intézményeket tartalmazó listára. A politikus az oktatás jelenlegi helyzetét az 1970-es évekbeli eseményekhez hasonlította, nosztalgiázott egy jót Mellár. Schanda Tamás, az ITM-államtitkára válaszolt Mellárnak, elmondta hogy a kormány célja a felsőoktatás versenyképes és innovatív legyen, a hallgatók minőségi képzésben vegyenek részt, megállják a helyüket a munkapiacon.
Azoktól kioktatást nem kérünk, akinek szoros szövetségesei fizetőssé akarták tenni a felsőoktatás és ha rajtuk múlik, minden hallgatónak tandíjat kéne fizetnie. Ezt csak a Fidesz-KDNP által kezdeményezett népszavazás tudta megállítani"
– tette helyre az államtitkár Mellár Tamást.
Ezek után az Hohn Krisztina LMP-s képviselő kapott szót, aki azt mondta, hogy az idei költségvetéstervezet sok változást tartalmaz, az ellenzék többször is kritizálta azt. Hohn panaszolta, hogy kistisztviselők bérelemelése elmarad. Szerinte nincsenek megfizetve rendesen az idősgondozók, a közmunka programmal kapcsolatban kijelentette, hogy annak az a célja lenne, hogy a munka világába segítse a hátrányos helyzetűek, azonban kevesli a számukra utalt fizetséget. Kontrát Károly államtitkár válaszolt Hohn Krisztinának, a politikus válaszában kijelentette, hogy az önkormányzatok rendkívül fontos feladatot látnak el, 2011-ben a parlament elfogadta az új önkormányzati törvényt, 2013-tól jött létre egy új önkormányzati finanszírozási rendszer, amit előrelépésnek nevezett, hiszen stabilabb pénzügyi gazdálkodást tett lehetővé.
Ami az idei költségvetést illeti, a számuk önmagukért beszélnek, az a helyzet, h 118 milliárd több forrás jut az önkormányzatoknak jövőre, ez 16%-os növekedés"
– közölte Kontrát Károly, aki szerint a Magyar Falu Program és a Modern Városok program keretében további forrásokhoz juthatnak a városok, ami tovább növeli az önkormányzatok mozgásterét. A politikus válaszában elmondta, hogy a szociális gondozók bére 2020 január 1-től emelkedett, figyelembe vették a korábbi javaslatokat és folytatódnak a további fizetésemelések.
A DK-s Arató Gergely jött ezután. A gyurcsányista politikus a 100 leggazdagabb magyarról beszélt, Mészáros Lőrincezett egyet jót, sérelmezte, hogy a kormány támogatott egy szállodafejlesztési projektet. Arató panaszkodott többek között amiatt is, hogy a kormány felújítja az Erzsébet-táborokat. Dömötör Csaba válaszolt Aratónak, az államtitkár szerint furcsa a DK-s politikust hallgatni, hiszen Gyurcsány 100 milliós osztalékot vesz ki a cégéből, holott Gyurcsány kétes szerepet játszott a rendszerváltás utáni privatizációs folyamatokban.
Maguk megint adót akarnak emelni"
– mondta Dömötör Csaba, aki szerint a járvány első hetében olyan intézkedések születtek, melyek segítettek megtartani a munkahelyeket, összesen 1,2 millió magyar dolgozónak segített a kormány. Az államtitkár szerint a jelenlegi válságkezelés más, mint ami 2008-ban volt, hiszen akkor mindent elvettek az emberektől a baloldali kormányok.
Nagy Imre emlékezetével kapcsolatban Hiller István MSZP-s politikus következett. A baloldali politikus elmondta, hogy 62 évvel ezelőtt végezték ki Magyarország miniszterelnökét, ő a frakció nevében az emlékezetről akart beszélni. Sajátos időpontnak nevezte a mai napot, hiszen napra pontosan 62 éve végezték ki az akkor pont 62 éves Nagy Imrét.
Nagy Imre kommunista volt, hitt valamiben, de belátta, hogy a rendszer, amit építettek, amiben részt vett, az tarthatatlan és vállalhatatlan. Ezért lett a forradalom 1956. politikai vezetője és szimbóluma"
– fogalmazott Hiller István, majd azzal folytatta, hogy a Nagy Imre iránti tisztelet nem politikai hovatartozás ügye, jobboldali és baloldali demokraták tisztelik és tisztelhetik Nagy Imrét.
Válaszadásra Orbán Balázs kapta meg a szót, az államtitkár azt mondta, hogy 31 éve temették újra Nagy Imrét. Orbán Viktor ekkor beszédében azt mondta, hogy a kommunizmus és a demokrácia összeegyeztethetetlen. Az államtitkár azt mondta, hogy Nagy Imre újratemetése nem lehetett teljesen szabad, ugyanis a rendszer ügynökei jelen voltak akkor a Hősök terén.
A Jobbik csoportjából Stummer János kért szót. A politikus azt mondta, a tél végén azt hitték, hogy a migrációs krízis fogja adni a fő témát a tavasszal, mikor a görög-török migránskonfliktus kiéleződött. Azt mondta, hogy a vírus hibernálta a migráció problémáját.
A szírek helyett a maszkok, az afgánok helyett a lélegeztetőgépek hiánya volt a fő probléma"
– mondta a jobbikos politikus, aki a migrációval kapcsolatban azt mondta míg Európa öregszik, a Közel-Keleten folytatódik a népességrobbanás. Azt kérte a kormánytól, hogy ne tekintse a migráció kérdését elrendezettnek, ugyanis nem az, szerinte szétszéled a rendőrségi állomány, míg a honvédségnél létszámhiány van.
Kontrát Károly válaszában azt mondta, hogy ma a biztonság a legfontosabb, hazánk pedig biztonságos, a honvédek és rendőrök megvédik az országot és a határokat. Elmondása szerint a rendőrség és a honvédség úgy védi meg a migrációtól az országot, hogy közben a belbiztonság is javul. A 2010-es számokat összevetve a jelenlegivel kijelenthető, hogy 63 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, a turizmus szárnyalt a járványig, Magyarország vonzó úti cél, a turisták azért jönnek, mert nálunk nem félnek, hiszen egy biztonságos országba érkeznek, ahonnan biztonságban haza tudnak térni.
A 2015-ben bevezetett hármas védelem meghozta az eredményt, Magyarország biztonságban van, a migrációs veszély nem múlt el, a balkáni útvonalon 30 ezren várakoznak az indulásra"
– válaszolt a jobbikos politikusnak Kontrát Károly.
A napirend előtti felszólalásokat Simicskó István folytatta, aki szerint az elmúlt 10 évben számos válság érte hazánkat, amit a kormány hatékonyan és sikeresen kezelte. A kormánynak a legfontosabb a magyar emberek védelme. A koronavírus súlyos gondokat okozott mindenhol, a kormány időben hozta meg az óvintézkedéseket, ezért lett sikeres a járványkezelés, amiért köszönetet mondott a magyar embereknek, akik betartották a korlátozásokat. A kormány a gazdaság és a családok védelmére tette a hangsúlyt, azt mondta, az emberek számíthatnak a magyar kormányra.
A kormány felelős minden magyarért a Kárpát-medencében. A KDNP fontosnak tartja a Külügyminisztérium programját, mert a külhoni magyarokat segíti a jövőben"
– mondta Simicskó István, aki szerint a gazdaságélénkítő programnak rendkívül fontos feladata van és példaértékű, amit a gazdaság élénkítésére tesz a kormány.
Szijjártó Péter válaszolt az önkormányzati képviselőnek, a külügyminiszter azt mondta, hogy az ország határaival nem esnek egybe a nemzet határaival, a kormányzati politikának kiemelt feladata, hogy a határon túli magyar közösségeket támogassa. A cél, hogy a szomszédos országokkal olyan legyen a kapcsolat, hogy a külhoni magyar közösségek ne a konfliktus, hanem az erő forrásai legyenek.
2016-ban megindítottuk a határon túli gazdasági fejlesztési programokat, 55419 határon túli magyar vállalkozást és gazdálkodót támogatott a kormány költségvetési forrásból, ami megerősítette a határon túli magyar közösségeket és a szomszédos ország gazdaságát"
– ismertette Szijjártó Péter, majd azzal folytatta, hogy a külhoni magyarok számíthatnak a jövőben is a magyar kormány segítségére.
Bánki Erik fideszes politikus jött ezután, aki azt mondta, hogy a Fidesz-frakció támogatja a kormány azon törekvéseit, amely a munkahelyteremtésre és a gazdaság erősítésére fókuszál. A gazdaságvédelmi programmal kapcsolatban azt mondta, hogy a járvány végével a magyar gazdaságnak vissza kell állnia az uniós szinten is kiemelkedő emelkedő pályára.
Annyi munkahelyet kell teremteni, amennyi munkahelyet a járvány és az az okozta válság elvett tőlünk"
– közölte a fideszes országgyűlési képviselő.
Szijjártó Péter válaszolt a kormány nevében, a külügyminiszter elmondta, hogy a vírussal szembeni egészségügyi védekezés első szakaszát Magyarország megnyerte, azonban a járvány miatt gazdasági területen is védekezni kell, a munkahelyeket is veszélybe sodort a koronavírus. A kormány segély helyett a munkahelyvédelemre és a munkahelyek létrehozására koncentrál, összesen 806 magyar vállalatot támogatott a kormány, cserébe ők vállalták, hogy nem küldenek el munkavállalókat.
Amíg a világgazdaság hírei csődökről szólnak, addig Magyarországon 370 milliárd forintnyi beruházás jön létre a következő hónapokban, amivel 143,618 munkahelyet sikerül megmenteni"
– fogalmazott a külügyminiszter.
Szijjártó Péter szerint Kóka János volt SZDSZ-s politikus vállalata volt az első, aki jelentkezett állami támogatásra, őt követte Leisztinger Tamás vállalata. Azt mondta, hogy a kormány nem regisztrálja, ki milyen szavazó és hova húz, mivel magyar embereknek teremt munkát, támogatják őket szimpátiától függetlenül.
Az Országgyűlés kedden sürgősséggel tárgyalhatja az európai épített örökség számára nyújtandó vagyonról szóló indítványt, a kétharmados többséget igénylő javaslatot a parlament elfogadta. Ugyancsak szavaztak a képviselők a csődeljárásról szóló jogszabály módosításának feltételeiről, a Ház ezt is sürgősséggel vette a napirend pontjai közé. Szintén a napirendbe került a Fidesz indítványára a villamos energiáról szóló törvény módosítása. Az Országgyűlés nem fogadta el a Párbeszéd javaslatát, amely a költségvetés módosításának vitáját akadályozta volna meg, a képviselők ugyanakkor elfogadták a nemzeti önazonossághoz való jogról szóló indítvány napirendre vételét.
Ingyenes lett a testvérek közötti öröklés és ajándékozás
Ingyenessé vált a testvérek közötti öröklés és ajándékozás az Országgyűlés keddi döntése nyomán. A képviselők a koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében módosították az idei költségvetést is és politikai nyilatkozatot fogadtak el a nemzeti önazonosság védelméről, az első világháborút lezáró trianoni békediktátum századik, valamint a kelet-közép-európai demokratikus rendszerváltoztatások harmincadik évfordulója alkalmából. Gyorsabban kerülhetnek örökbefogadókhoz a gyermekek és különleges gazdasági övezeteket jelölhet ki a kormány a jövőben a parlament keddi döntései révén.
Változik a nemzetiségek jogairól szóló törvény
Módosul a nemzetiségek jogairól szóló törvény, a változtatást 183 igen szavazattal és kilenc tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A törvény a jövőben rendezi az ösztöndíjak odaítélése során felmerült adatvédelmi kérdéseket a GDPR-nak megfelelően. Módosulnak a helyi nemzetiségi önkormányzatok kötelező közfeladatai, valamint az intézményalapításra és -átvételre vonatkozó szabályok. 2024-től akkor tartanak egy településen nemzetiségi önkormányzati választást, ha azt az országos nemzetiségi önkormányzat vizsgálat alapján szükségesek tartja. Például azt tekinti át, hogy az adott településen működik-e nemzetiségi alapítvány, egyesület és az részesül-e állami támogatásban. A honosságról az adott településen a Magyar Tudományos Akadémia is állást foglal. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor is ki kell tűzni, ha az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma eléri a huszonöt főt, és a településen adott nemzetiségi önkormányzat működik. Változnak a nemzetiségi önkormányzati képviselők megbízatásának megszűnésével kapcsolatos szabályok, emellett a nemzetiségi nevelés-oktatásba járók ingyen kapják a tankönyveiket.
Gyorsabban kerülhetnek örökbefogadókhoz a gyermekek
Egyszerűbbé és gyorsabbá válhat az örökbefogadás, a jelentkező szülők pedig több segítséget kapnak a folyamat során a vonatkozó törvény módosításának eredményeként. A változtatást 171 igen szavazattal és 22 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A jövőben a gyermek hamarabb válhat örökbe fogadhatóvá, ha vér szerinti szülei elhanyagolják. Ha a szülő egyáltalán nem tart kapcsolatot vér szerinti gyermekével, akkor az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás feltételeként előírt jelenlegi 6 hónap 3 hónapra csökken, ha pedig ez a kapcsolattartás rendszertelen, akkor 1 évről 8 hónapra csökken az az időszak, amely után a gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánítható. Az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás hatálya 2 évről 4 évre emelkedik, a gyermekvédelmi szakértői bizottság összefoglaló véleménye pedig már az örökbe fogadhatóvá nyilvánítási eljárással párhuzamosan elkészül. Az örökbe fogadni szándékozóknak segítség lesz, hogy évente akár 10 nap szabadságot is kaphatnak az ismerkedésre a gyermekkel. A változtatás emellett több lehetőséget biztosít az idősebb örökbe fogadni szándékozóknak abban az esetben, ha az örökbe fogadható gyermek betöltötte a harmadik életévet. Emellett a jelenleg kötelezően elvégzendő örökbefogadói tanfolyam önkéntesen igénybe vehetővé válik. Szigorítást is tartalmaz a változtatás: ha az örökbe fogadni szándékozó nem valós adatot szolgáltat, akkor az alkalmasságának elutasításához vagy annak felülvizsgálatához vezethet. Az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek számára a jövőben az emberi erőforrások minisztere egyedi támogatást nyújt. Ha pedig magyar állampolgárságú szülők külföldi gyermeket szeretnének örökbe fogadni, akkor kedvezményesen honosítható lesz az a kiskorú. A törvény ismertetésekor elhangzott: Magyarországon jelenleg 23 ezer gyermek él intézményben vagy nevelőszülőnél.
Különleges gazdasági övezetek
Az Országgyűlés 134 igen, 59 nem szavazattal elfogadta a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt. A jövőben a kormány – az érintett települési önkormányzat, valamint megyei önkormányzat véleményének kikérésével – rendeletben nyilváníthatja különleges gazdasági övezetté azokat a területeket, amelyeken nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházás működik, és az új beruházás vagy bővítés legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, és a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését vagy új munkahelyek létesítését szolgálja. A jogszabály szerint a kormány a főváros, valamint megyei jogú városok területén nem nyilváníthat területeket különleges gazdasági övezetté. A törvény szerint a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata használhatja fel az adóból származó bevételt a beruházással közvetlenebbül érintett települések fejlesztéseire és működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3 százalékának erejéig a megyei önkormányzati feladatokra. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára az előterjesztés parlamenti vitájában azt emelte ki: a javaslat arányosabb forrásmegosztást tesz lehetővé egy megyén belül, így több település is részesülhet egy nagyberuházásból származó adóbevételből.
Forrás: PS/MTI. Fotó: MTI
