Ezt nem gondoltuk volna az agrárminiszterről! - valamiért nagyon rajong!
Nagy István 2019.07.09. Fotó: Horváth Péter Gyula
Mindig is büszkék voltunk kiváló mezőgazdaságunkra, és most a koronavírus-járvány közepette felértékelődött a hazai termékek fontossága - többek között erről beszélt Nagy István agrárminiszter a Blogstarnak adott interjúban. Sokan nem tudják, de a miniszter rajong a méhekért, hiszen ő maga is méhészkedik. Fontosnak tartja a hazai termékek vásárlását, a gazdák támogatását és azt, hogy az Európai Unió ne támasszon teljesíthetetlen feltételeket a tagállamok felé.
Az interjú igen tartalmas és átfogó képet ad az Olvasóknak. Olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint például milyen pályázati lehetőségek vannak a gazdák számára, mennyire innovatívak a magyar gazdák, milyen hazai technológiák hozhatnak áttörést? Mit tehetünk a külföldről beáramló rossz minőségű termékek ellen? Hogyan halad az öntözésfejlesztés, és mit tesz Magyarország a méhek védelmében?
Nagy István agrárminiszter kiemeli, hogy Magyarország most is lakosságának többszörösét tudja ellátni, hiszen a magyar agrárium mintegy 25 millió embert képes kiszolgálni friss magyar élelmiszerrel. Azt is fontos tisztán látni, hogy Magyarország mezőgazdasági termékekből zömében önellátó, és a világjárvány okozta korlátozások ráadásul még új lehetőségeket is biztosítanak a hazai ágazatoknak az előállított alapanyagok felhasználására. Látható, hogy a nemzetközi áruforgalom még válsághelyzetben is nagyobb részt fenntartható, de a kitettség csökkentése ésszerű keretek között és a fenntarthatóság szempontrendszereit is figyelembe véve reális cél - tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta:
"Hisszük, hogy a koronavírus utáni helyzetben is egyetlen jó döntés létezik: fejleszteni kell, mert aki megáll, az lemarad, és piacot veszít. Ezért is hoztunk létre egy 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői számára, továbbá 80 milliárd forint értékben új mezőgazdasági beruházási pályázati csomagot hirdetett meg az agrártárca az állattenyésztés és a kertészeti ágazat számára."
Nagy szerint a válságkezelő támogatási programot a következő két hétben meg tudják hirdetni, ebből az élelmiszeripar 8 milliárd, a baromfiágazat 3 milliárd forinttal részesül. A beruházási pályázati csomag részleteit a nyár folyamán teszik közzé, 50 milliárd forint értékben a teljes állattenyésztési ágazatot felöleli majd a felhívás, amelynek újdonsága, hogy 50 százalékos támogatás mellett 500 millió forintról 2 milliárd forintra emelik a maximálisan elnyerhető összeget.
A portál kérdésére a miniszter kiemelte, hogy a járványhelyzet kezdetén arra kérte a kiskereskedelmi láncokat, hogy az importáru helyett a magyar termékek árusítását helyezzék előtérbe, a vásárlókat pedig arra, hogy ezeket keressék.
"Egyebek mellett ez volt az oka annak is, hogy a helyi termelői piacok újranyitását szorgalmaztam, és ezt sok helyen sikerült is elérni. A magyar élelmiszergazdaságot mintegy 174 ezer vidéki vállalkozás tartja életben, amelyek jó része 10 fő alatti vagy önfoglalkoztató. Nekik hatalmas szükségük van most arra, hogy el tudják adni a megtermelt árut. Ezt segíti új kezdeményezésünk, a www.termeloikosar.hu weboldal elindítása is, ahova a gazdák feltölthetik, hogy milyen portékát kínálnak eladásra, a vevők pedig online válogathatnak, vásárolhatnak. Ezzel is a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar stabil működését szeretnénk segíteni"
- fejtette ki Nagy István, majd arra a felvetésre, hogy évtizedes anomáliát oldott meg az Agrártárca az elmúlt hónapokban, mely szerint a mezőgazdasági területek osztatlan közös tulajdonainak jogszabályi rendezésével, az alábbiakat mondta:
"Túlzás nélkül állíthatom, hogy a Parlament előtt lévő törvényjavaslat az elmúlt évtizedek talán legkomolyabb előrelépése ebben a kérdésben, amivel egy csaknem 30 éves adósságát törleszti az állam. Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését segítő jogszabály lehetővé teszi, hogy az érintett csaknem 2 és fél millió hektár föld jogi sorsát egyértelműen, olcsón, és gyorsan, az állam legkisebb szerepvállalásával lehessen rendezni. Mintegy 1 millió 600 ezer földrész van ilyen tulajdonban, amely helyzetből sokan szabadulnának. A kérdés mintegy 3,5 millió embert érint, akik méltányos és gyors megoldást kapnak a javaslat által. A javaslat egy 2010 óta tartó folyamat fontos állomása, mert azon területek ügyét is rendezi, amelyekre eddig nem nyílt mód, mint például az erdőterületek. Célunk, hogy az osztatlan közös tulajdon kivezetésével tiszta, átlátható földtulajdoni rendszer alakuljon ki Magyarországon. Az osztatlan közös tulajdon rendszere a magyar mezőgazdaság fejlődésének egyik gátja, hiszen ki merne ilyen területeken hosszabb távú beruházást végrehajtani? Ennek a dilemmának is elejét vesszük ezzel az intézkedéssel."
Egy fenntartható fejlődésre utaló kérdésre Nagy István azt válaszolta, hogy természetesen kiemelt cél az, hogy az ellátás biztosítása mellett szem előtt tartsák a fenntarthatóságot, és megőrizzék anyatermészetünk értékeit is. Olyan tervekbe nem mehetnek azonban bele, amelyek ellehetetlenítik a hazai gazda-társadalmat, és ezzel a teljes mezőgazdasági ellátási láncot veszélybe sodorják - tette hozzá.
A brüsszeli tárgyalóasztalon jelenleg az Európai Zöld Megállapodás részét képező Termőföldtől az Asztalig, valamint a Biodiverzitás stratégia az egyik legfajsúlyosabb kérdés - veti fel a Blogstar. Az agárminiszter szerint Környezet- és klímavédelmi szempontok mögé bújva olyan célszámokat írna elő Brüsszel, amik kivitelezhetetlenek. Felére csökkentenék például a növényvédőszerek használatát, illetve kötelezően ökológiai termelésbe vonnák 2030-ig az összes mezőgazdasági terület 25%-át. Ezek a követelmények nyilvánvalóan teljesíthetetlenek tíz év alatt, alternatív megoldások és módszerek hiányában pedig nemcsak az uniós versenyképességet, de akár az élelmezésbiztonságot is veszélyeztethetik. Vannak olyan előzetes elemzések, amelyek szerint a javasolt intézkedések az európai mezőgazdasági termelés 15%-os csökkenéséhez vezetnek majd. Ez pedig az élelmiszer- és az alapanyagárak drasztikus emelkedését hozhatja, ami az EU-n kívülről érkező élelmiszerek még nagyobb mértékű beáramlásának is utat nyithat. Mindezt elfogadhatatlannak tartjuk - mondta el.
Az öntözésekkel kapcsolatban kifejtette, hogy az öntözésfejlesztés társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is kulcskérdés, hiszen ez adja a termelés biztonságának és hatékonyságának alapját.
"Éppen ezért a tavalyi év egyik legnagyobb eredményének tartom, hogy el tudtuk fogadni az öntözéses gazdálkodásra vonatkozó törvényt, ami kimondja, hogy az öntözés közérdek. Ezért törvénybe foglaltuk, hogy a speciális öntözési szolgalom értelmében a szolgáló ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az öntözés kialakítását és üzemeltetését, amiért természetesen megfelelő kártalanítást kap. Ez pedig azt jelenti, hogy mindenkinek lehetősége nyílik az öntözéses gazdálkodásra. A jogszabály rendelkezéseinek köszönhetően a gazdák jóval egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban jutnak öntözési engedélyhez, mint korábban, százhektárnyi termőföld esetében az öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége mintegy 5 millió forinttal lett olcsóbb. Törekvéseink eredményeképp 10 éven keresztül évi 17 milliárd forint forrást biztosít a kormány az öntözésfejlesztésre, ami jelentős összeg. Az öntözésről szóló törvénynek tehát – főként az idei aszályos első félévet látva – történelmi jelentősége van. A célunk, hogy két év alatt 200 ezer hektárra, majd 2030-ra legalább 400 ezer hektárra növeljük az öntözött területek nagyságát. Ezt segíti az a döntésünk is, amellyel az öntözésfejlesztési beruházások pályázható összegének eddigi 500 millió forintos felső határát 2 milliárd forintra emeltük. Ezzel lehetővé válik, hogy a változatlan 50 százalékos intenzitás mellett, a gazdák életszerű pályázati feltételekkel, megfelelő öntözési beruházási támogatáshoz jussanak"
- emelte ki a tárcavezető.
Sokan nem tudják, de az interjúból megtudhatjuk, hogy a miniszter úr méhész és egyik legfontosabb szívügye ez. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a klímavédelmi intézkedések fontos alappillére a méhészek támogatása, hiszen nem túlzás kijelenteni, hogy méhek nélkül nincs élet. Nagy szerint a Földünk globális tápláléklánca alapvetően a méhek és egyéb beporzók tevékenységén alapul: mind az állatvilág, mind mi emberek képtelenek lennénk túlélni a méhek nélküli világot. Hozzátette, hogy tisztában vannak a méhészeti ágazat stratégiai jelentőségével, ezért minden eszközzel segíteni próbálják a méhészek lelkes, kitartó munkáját.
Kiemelte:
"Ezért is döntöttünk például a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek utáni személyi jövedelemadó mentességéről. Ezen kívül is számos támogatás segíti a méhészek boldogulását: például tavaly a magyar Méhészeti Nemzeti Programban elérhető támogatások összegét húsz százalékkal növeltük, a méhcsaládok egészségügyi állapotának megőrzésére igényelhető jövedelempótló támogatás összegét pedig 500 Ft-ról 1000 Ft-ra emeltük méhcsaládonként."
Nagy István azt is elmondta, hogy szeretné felhívni a figyelmet a méhek fontosságára és ezért néhány héttel ezelőtt egy méhcsaládot telepítettek az Agrárminisztérium tetőteraszára. Egyre gyakoribb, hogy Európa nagyvárosaiban megjelennek a méhcsaládok. A párizsi Grand Palais épületének tetejére is méheket telepítettek, de számos jó példa akad Bécsből, Londonból, vagy éppen Berlinből - mondta el a miniszter.
A városok megfelelő élőhelyet nyújtanak a méheknek, a parkok, fasorok, útmenti virágágyások, virágládák biztosítják a folyamatos nektár forrást a méhek számára. Ezek az élőlények nemcsak a növények beporzását végzik el a nagyvárosi környezetben, hanem gazdasági hasznuk is van, egy háztetőn vagy erre alkalmas más helyen tartható 1-2 méhcsaláddal évente akár 10-20 kilogrammnyi mézet is meg lehet termelni - zárta az interjút a tárcavezető.
Forrás: Blogstar, kiemelt kép: Horváth Péter Gyula/PS
