Pesti Srácok

Franciaországban ismét tüntettek a kórházi dolgozók, keveslik a kormány által ajánlott fizetésemelést

Franciaországban ismét tüntettek a kórházi dolgozók, keveslik a kormány által ajánlott fizetésemelést

Több ezer francia kórházi dolgozó vonult ismét utcára kedden a nagyvárosokban, miután keveslik a kormány által a közegészségügyi dolgozók fizetésének emelésére javasolt 6,3 milliárd eurót. A tüntetés célja, hogy a szakszervezetek nagyobb nyomást tudjanak gyakorolni a kormányra a néhány nap múlva záruló egyeztetéseken.

Június 16-án a belügyminisztérium szerint 100 ezer, a szervezők szerint 180 ezer közegészségügyi dolgozó tüntetett 220 városban azért, hogy mielőbb megkapják azt a nagyobb állami ráfordítást, amelyet a koronavírus-járvány miatt kihirdetett karantén idején ígért meg a kormány. Kedden már csak mintegy száz városban, körülbelül fele annyi egészségügyi dolgozó tüntetett, mint két héttel korábban, de az utcára vonulók elszántsága nem csökkent, és "igazságos bért követeltek azoknak a katonáknak, akiket védőeszköz nélkül küldtek a frontra" a járvány idején.

A kórházi dolgozók fizetésének emelésekről a széleskörű egyeztetések május végén kezdődtek az egészségügyi minisztériumban. Olivier Véran tárcavezető szerdán közölte a szakszervezetekkel, hogy a kormány 6 milliárd eurót szán a közkórházakban és az idősotthonokban dolgozók fizetésének és bónuszának emelésére. Az összegből az ápolók és a kórházak technikai személyzete részesülne a tervezet szerint. A kórházi orvosokkal külön egyeztetést folytatott a kormány, az ő jövedelmeik emelésére 300 millió eurót szán az állam. Amennyiben sikerül megállapodni a szakszervezetekkel, a fizetésemelés július 1-jén lép életbe.

Nem mindegyik szakszervezet elégedett a kormány javaslatával, miután keveslik a megajánlott összeget, és legalább nettó 300 eurós béremelést követelnek minden kórházi dolgozónak, ami számításaik szerint legalább 7 milliárd euróba kerülne az államkasszának. A francia kórházi dolgozók már a járvány előtt is több megmozdulást rendeztek a munkakörülményeik javítását követelve.

PestiSracok facebook image

A közegészségügyben 2019. március 18-án kezdődött a tiltakozási hullám, amely a párizsi Saint-Antoine kórházban egy ápolókkal szembeni agresszió következményeként indult. Azóta a 650 franciaországi sürgősségi osztály mintegy felénél folyamatosak a tiltakozások és a sztrájkok. Az egészségügyi dolgozók tiltakoznak a munkaerőhiány és a romló munkakörülmények ellen. Nyolc hónappal a francia közegészségügyi dolgozók tiltakozási hullámának kezdete után a francia kormány bejelentett egy sürgősségi csomagot, amelynek legfőbb eleme a közkórházi adósságállomány egy részének átvállalása, a költségvetési támogatás másfél milliárd eurós megemelése három év alatt, valamint az ápolóknak járó prémium növelése.

Emmanuel Macron 2017-es államfővé választása óta és 2019 november között négy sürgősségi csomagot hirdetett meg, de eddig nem sikerült a kormányzatnak a francia egészségügyben évtizedek óta ismert problémákat kezelnie. Bruno Le Maire gazdasági miniszter kedden ígéretet tett arra, hogy a kormány ezúttal rendezni fogja a közegészségügy helyzetét, de pontos összeget nem említett.

Forrás: MTI; Fotó:MTI/AP/PA/Peter Byrne

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.