Pesti Srácok

Franciaországban ismét tüntettek a kórházi dolgozók, keveslik a kormány által ajánlott fizetésemelést

Franciaországban ismét tüntettek a kórházi dolgozók, keveslik a kormány által ajánlott fizetésemelést

Több ezer francia kórházi dolgozó vonult ismét utcára kedden a nagyvárosokban, miután keveslik a kormány által a közegészségügyi dolgozók fizetésének emelésére javasolt 6,3 milliárd eurót. A tüntetés célja, hogy a szakszervezetek nagyobb nyomást tudjanak gyakorolni a kormányra a néhány nap múlva záruló egyeztetéseken.

Június 16-án a belügyminisztérium szerint 100 ezer, a szervezők szerint 180 ezer közegészségügyi dolgozó tüntetett 220 városban azért, hogy mielőbb megkapják azt a nagyobb állami ráfordítást, amelyet a koronavírus-járvány miatt kihirdetett karantén idején ígért meg a kormány. Kedden már csak mintegy száz városban, körülbelül fele annyi egészségügyi dolgozó tüntetett, mint két héttel korábban, de az utcára vonulók elszántsága nem csökkent, és "igazságos bért követeltek azoknak a katonáknak, akiket védőeszköz nélkül küldtek a frontra" a járvány idején.

A kórházi dolgozók fizetésének emelésekről a széleskörű egyeztetések május végén kezdődtek az egészségügyi minisztériumban. Olivier Véran tárcavezető szerdán közölte a szakszervezetekkel, hogy a kormány 6 milliárd eurót szán a közkórházakban és az idősotthonokban dolgozók fizetésének és bónuszának emelésére. Az összegből az ápolók és a kórházak technikai személyzete részesülne a tervezet szerint. A kórházi orvosokkal külön egyeztetést folytatott a kormány, az ő jövedelmeik emelésére 300 millió eurót szán az állam. Amennyiben sikerül megállapodni a szakszervezetekkel, a fizetésemelés július 1-jén lép életbe.

Nem mindegyik szakszervezet elégedett a kormány javaslatával, miután keveslik a megajánlott összeget, és legalább nettó 300 eurós béremelést követelnek minden kórházi dolgozónak, ami számításaik szerint legalább 7 milliárd euróba kerülne az államkasszának. A francia kórházi dolgozók már a járvány előtt is több megmozdulást rendeztek a munkakörülményeik javítását követelve.

PestiSracok facebook image

A közegészségügyben 2019. március 18-án kezdődött a tiltakozási hullám, amely a párizsi Saint-Antoine kórházban egy ápolókkal szembeni agresszió következményeként indult. Azóta a 650 franciaországi sürgősségi osztály mintegy felénél folyamatosak a tiltakozások és a sztrájkok. Az egészségügyi dolgozók tiltakoznak a munkaerőhiány és a romló munkakörülmények ellen. Nyolc hónappal a francia közegészségügyi dolgozók tiltakozási hullámának kezdete után a francia kormány bejelentett egy sürgősségi csomagot, amelynek legfőbb eleme a közkórházi adósságállomány egy részének átvállalása, a költségvetési támogatás másfél milliárd eurós megemelése három év alatt, valamint az ápolóknak járó prémium növelése.

Emmanuel Macron 2017-es államfővé választása óta és 2019 november között négy sürgősségi csomagot hirdetett meg, de eddig nem sikerült a kormányzatnak a francia egészségügyben évtizedek óta ismert problémákat kezelnie. Bruno Le Maire gazdasági miniszter kedden ígéretet tett arra, hogy a kormány ezúttal rendezni fogja a közegészségügy helyzetét, de pontos összeget nem említett.

Forrás: MTI; Fotó:MTI/AP/PA/Peter Byrne

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.