Pesti Srácok

Franciaországban megnyíltak a szavazóhelyiségek az önkormányzati választások elhalasztott második fordulójában

Franciaországban megnyíltak a szavazóhelyiségek az önkormányzati választások elhalasztott második fordulójában

Vasárnap megnyíltak a szavazóhelyiségek Franciaországban az önkormányzati választásoknak a koronavírus-járvány miatt márciusban elhalasztott második fordulójában. A szociális megmozdulások, a sokat bírált válságkezelés és a választók várható távolmaradása miatt a megmérettetés vereségnek ígérkezik az Emmanuel Macron államfő által alapított kormánypártnak, amelynek a létrehozása óta eltelt négy évben nem sikerült helyi szinteken beágyazódnia.

A helyhatósági választásokon 47 millió francia és 330 ezer Franciaországban élő európai uniós állampolgár mintegy 35 ezer önkormányzat tagjait választja meg a következő hat évre. A második fordulóban már csak 4922 nagyobb település mintegy 16,5 millió választópolgára szavazhat, a többiben ugyanis már a március 15-i első fordulóban megszerezte az egyik jelölt a kellő többséget. A második fordulót eredetileg március 22-én tartották volna, de a kijárási korlátozások március 17-i bevezetését követően a kormány azt elhalasztotta. Az általános karantén kihirdetése előtt két nappal rendezett első fordulóban a járványtól tartva a választók alig 44 százaléka vonult az urnákhoz, ami Franciaországban rekordalacsony részvételnek számít. Az ország néhány nappal később az egyik fő európai járványgóc lett, eddig csaknem 30 ezren vesztették életüket, és még jelenleg is több, mint 9 ezren szorulnak kórházi kezelésre, de a betegek száma az április 9-i tetőzés óta napról napra csökken. A felmérések szerint azonban a második fordulóban még alacsonyabb részvétel várható, mint az első fordulóban.

A tömeges távolmaradás március közepén felborította a pártok közti erőviszonyokat és nem kedvezett az elnöki pártnak, amely azokban a nagyvárosokban, ahol önálló jelöltet indított (Párizs, Marseille, Lille), nem tudott az élre törni, így a korábbi várakozásokkal ellentétben várhatóan egyetlen jelentősebb város vezetését sem tudja vasárnap megszerezni. Emmanuel Macron visszafogott ambícióit az is mutatja, hogy az 535 ezer önkormányzati képviselői helyre alig 10 ezer jelöltet indított a 2016-ban alakult kormánypárt, amely nem tudott helyi szinteken beágyazódni. Összességében - függetlenül a pártkötődéstől - a polgármesterek pozícióban hagyása jellemezte az első fordulóban a választói tendenciát, de a Zöldek könyvelhették el a legjelentősebb előretörést, és a második fordulóban győzelemre számíthatnak olyan nagyvárosokban, mint Strasbourg, Bordeaux, Lyon, Besancon és Grenoble. A szavazóhelyiségek a nagyvárosokban 20 órakor, a kisebb településeken 18 órakor zárnak.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.