Pesti Srácok

Kína és India megegyezett a kasmíri feszültség enyhítésében

Kína és India megegyezett a kasmíri feszültség enyhítésében
Peking, 2020. május 22. A kínai Népi Felszabadítási Hadsereg (PLA) katonái menetelnek szájmaszkban a pekingi Tiltott Város épületegyüttese előtt 2020. május 22-én, a parlament, az Országos Népi Gyűlés éves ülésszaka megnyitójának napján. MTI/AP/Pool/Roman Pilipej

A kínai külügyminisztérium kedden közölte: Peking és Újdelhi megegyezett abban, hogy lépéseket tesznek a feszültség enyhítése érdekében egy vitatott határszakasznál, ahol húsz indiai katona vesztette életét egy összetűzésben a múlt héten. A kínai és az indiai hadsereg tisztségviselői először találkoztak a kasmíri Ladakhban történt incidens óta. A felek hétfőn, többórás tanácskozást követően megegyeztek abban, hogy kivonják csapataikat a térségből, és pozitív, építő párbeszédet kezdenek - derült ki indiai kormánykörökből.

Eközben Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő álhírnek nevezte azokat az értesüléseket, amelyek szerint 40 kínai halálos áldozata van a konfliktusnak. Egy indiai miniszter vasárnap azt mondta: Kína legalább negyven katonát vesztett. A súlyos összetűzésre Kína szerint azután került sor, hogy az indiai határőrök kétszer is illegálisan kínai területre léptek, és provokálták a kínai katonákat.

A kasmíri térséghez tartozó Ladakhban Kína csaknem egy Magyarországnyi, 90 ezer négyzetkilométer indiai területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladakh természetes része, ezért Indiához kell tartoznia. A két ázsiai ország között 1962-ben rövid határkonfliktus zajlott a térségben. A vitatott hovatartozású Kasmíron India, Pakisztán és - kisebb részben - Kína osztozik.

Forrás: MTI; Fotó:MTI/AP/Pool/Roman Pilipej

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.