Magyarország ezeréves fáját még a trianoni békeszerződés sem tudta elpusztítani
Magyarország ezeréves fáját még a trianoni békeszerződés sem tudta elpusztítani – mondta az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár csütörtökön, Sopronban, a Károly-kilátó közelében, ahol átadták a Trianoni Emlékparkot a trianoni békeszerződés centenáriumán, a nemzeti összetartozás napja tizedik évfordulóján.
Zambó Péter úgy fogalmazott: száz éve "Magyarország fájának ágait levágták, lombkoronájának kétharmadát lecsonkolták".
A személyes tragédiák és a társadalmi veszteségek mellett a gazdasági károk is súlyosak voltak
– fűzte hozzá.
Trianon a magyar közösségek számára az egyik legtragikusabb szó, de egyben az újrateremtő erő és az összetartozás szimbóluma is, a közös hit és erő, az újrakezdés, a szívek revíziójának ünnepe
– hangoztatta.
Különösen az elmúlt évtizedben az ágak újra hajtottak, a levelek gyarapodtak, így az évezredes fa újra termőre fordult
– mondta, kiemelve: a kormány célja, hogy az összetartozás évezredes, stabil alapjaira építkezve teremtse meg a nemzet egységét. Zambó Péter kitért arra, hogy Trianon sokkolta az erdészeket is, mert a szakmák sorában a legtöbbet ezen a téren veszített az ország. Az erdőterületek 84 százalékát elvették, így létkérdéssé vált a fásítás a megmaradt területeken.
A kényszerből azonban erényt kovácsoltunk, mert az erdőterületek megduplázásával jó alapot teremtettünk a XXI. század fenntartható gazdálkodási formái, a klímaváltozás elleni küzdelem számára is
– mondta.
Trianon tanította meg azt a leckét, hogy mi, erdészek képesek legyünk átfogó rendszerekben és szélesebb összefüggésekben gondolkodni
– fogalmazott, hozzátéve, hogy az erdőket nemcsak természeti és gazdasági szempontból alakítják és óvják, hanem kulturális és örökségvédelmi értelemben is. Ezek a szempontok a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt.-nél egyesülnek. Kifejtette, hogy a Sopron környéki erdőkben jelen van a történelem számos fontos mozzanata: a Pán-európai Piknik emlékhely, az Akadémiai emlékerdő, a Várhely és mostantól a Trianoni Emlékpark, amely az ágfalvi csata emlékművénél kapott helyet – annál az emlékműnél, amely annak az ütközetnek állít emléket, amely a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revízióját jelentette, és Sopron a népszavazást követően megkapta a Civitas fidelissima, vagyis a Leghűségesebb város címet.
Farkas Ciprián (Fidesz-KDNP), Sopron polgármestere köszöntőjében azt mondta: a park arra emlékeztet minket, hogy bár a trianoni békeszerződés különféle országokba osztotta szét a magyarságot, nem választott el bennünket egymástól, "egy a nyelvünk, egy a kultúránk, egy a nemzetünk". Ábrahám István, a TAEG Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az emlékparkot az Agrárminisztérium kezdeményezésére hozták létre. Azért ezt a helyszínt választották, mert a Soproni Parkerdőnek ez a leglátogatottabb része, évente mintegy egymillióan keresik fel. Az emlékpark Nagy-Magyarországot ábrázolja, az elcsatolt részeket piros, a mai Magyarország területét zöld, a területek között futó sétautakat pedig fehér kövekkel burkolták.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Nyikos Péter
