NATO-főtitkár: Kína felemelkedése katonai kihívást is jelent

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Kína megerősödése "alapvetően megváltoztatja a globális hatalmi egyensúlyt", ami ugyan jelent lehetőségeket, főleg gazdaságilag, de kihívásokat is, méghozzá elsősorban katonai, hadászati téren. A Welt am Sonntag idézte az amerikai védelmi minisztérium adatait, amely szerint a világ második legnagyobb katonai költségvetésével gazdálkodó kínai erők több, mint 2000 rövid, közepes és nagy hatótávolságú rakétafegyverrel rendelkeznek.

- mondta ezzel kapcsolatban Jens Stoltenberg, kiemelve, hogy a NATO-tagországoknak közösen szembe kell nézniük ezzel a kihívással. A Welt am Sonntag összeállítása szerint a kínai arzenálban különösen figyelemre méltó a DF-21D típusú nagy hatótávolságú rakéta, amellyel tengeri célpontokra lehet csapást mérni. Kifejtették, hogy Peking ki akarja szorítani az Egyesült Államokat a csendes-óceáni térségből, hogy átvegye az ellenőrzést a kereskedelmi útvonalak felett. Ennek közvetlen hatásai lennének az európai gazdaságra, amely kiszolgáltatottá és talán akár zsarolhatóvá is válhatna. A NATO érzékeli a veszélyt. "Kína egyre közelebb jut Európa kapujához" - fogalmazott a NATO főtitkára, hozzátéve, hogy Peking megjelent a sarkköri térségben, Afrikában és a Földközi-tengeren, "erőteljes beruházási tevékenységet folytat az európai kritikus infrastruktúra területén", a digitális, online térben pedig a leginkább befolyásos tényezők közé tartozik.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Peking ugyan egyetlen tagországra sem jelent "közvetlen fenyegetést", a Dél-kínai-tenger térségében viszont egyre erőteljesebben igyekszik korlátozni a közlekedés szabadságát a nemzetközi vizeken, ami igen nyugtalanító. Ugyanakkor egyértelmű, hogy "a Dél-kínai-tenger nem bevetési terület a NATO számára", a szövetségnek nincs oka arra, hogy csapatokat küldjön a térségbe - mondta Jens Stoltenberg.

Forrás: MTI, kiemelt kép: MTI/EPA/Roman Pilipej