Pesti Srácok

Nem hosszabbítják meg a járvány miatt elrendelt szükségállapotot Észak-Macedóniában

Nem hosszabbítják meg a járvány miatt elrendelt szükségállapotot Észak-Macedóniában

Nem hosszabbítják tovább a koronavírus-járvány miatt bevezetett szükségállapotot Észak-Macedóniában – jelentette be pénteken Sztevo Pendarovszki államfő.

A szükségállapot megszűntével lehetővé válik a korábban április 12-tervezett, majd a koronavírus-járvány miatt elhalasztott parlamenti választások megtartása. A szükségállapotot március közepén vezette be Szkopje előbb harminc napra, majd tizenöt naponként újra hosszabbítva június 14-ig. A szükségállapot ideje alatt lezárták a határokat, betiltottak a tömeges rendezvényeket, bezárták a vendéglátóhelyeket, kötelezővé tették a maszk és a kesztyű használatát nyilvános helyeken, illetve kijárási tilalmat vezettek be. Az államfő pénteken közölte, hogy véleménye szerint nincs szükség a szükségállapot meghosszabbítására, és arra kérte a parlamenti pártok vezetőit, mihamarabb jussanak megállapodásra a választások új időpontját illetően. A kormány korábban július 5-ét jelölte meg, mint a választások lehetséges időpontját, az ellenzék azonban további halasztást kért, mert – mint mondták – még nem múlt el a járványveszély. Sztevo Pendarovszki szerint ha nem lesz új kormánya hamarosan az országnak, akkor Észak-Macedónia belpolitikai válságba sodródhat.

A szkopjei parlament februárban oszlott fel, azt követően, hogy Zoran Zaev miniszterelnök lemondott, mert az Európai Unió a korábbi ígéretek ellenére nem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával; azóta ügyvezető kormány vezeti a nyugat-balkáni országot. Észak-Macedóniában péntekig 3701 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és százhetvenegyen haltak bele a Covid-19-betegség szövődményeibe.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)