Pesti Srácok

Szijjártó: Magyarország kész segíteni Ukrajnának az árvíz elleni védekezésben

Szijjártó: Magyarország kész segíteni Ukrajnának az árvíz elleni védekezésben
Budapest, 2020. május 29. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. május 29-én. MTI/Kovács Tamás

A "Tisza" Többnemzeti Műszaki Zászlóalj magyar katonái készen állnak, hogy ha az ukrán hatóságok igényt tartanak rájuk, az Ukrajnát sújtó árvíz helyszínére utazzanak – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán péntek délután.

Szijjártó Péter bejegyzésében felidézte: az Ukrajna egyes részeit sújtó időjárás miatt az ország több területén alakultak ki árvizek és áradások az elmúlt napokban.

– tette hozzá. Mint írta, a természeti katasztrófák utáni feladatok elvégzésére szakosodott "Tisza" Többnemzeti Műszaki Zászlóalj magyar katonái készen állnak, hogy amennyiben az ukrán hatóságok igényt tartanak rájuk, a kijelölt helyszínre utazzanak.

PestiSracok facebook image

A magyar-román-szlovák-ukrán összetételű "Tisza" Többnemzeti Műszaki Zászlóalj célja a Tisza vízgyűjtő területén bekövetkezett árvizek, illetve más természeti csapások, ökológiai katasztrófahelyzetek esetén az érintett lakosság megsegítése, a károk elhárításában való részvétel.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat csütörtök délelőtti jelentése szerint, amelyből az UNIAN ukrán hírügynökség idézett, eddig a nyugati országrészben 285 települést öntött el a heves esőzések okozta árvíz. A hirtelen leesett nagy mennyiségű csapadék következtében több patak, folyó, köztük a Tisza vízszintje is jelentősen megemelkedett, a víz több helyütt kilépett a mederből. A legsúlyosabb helyzet Ivano-Frankivszk megyében alakult ki – ahol hárman életüket is vesztették az ítéletidő következtében és 234 település került víz alá –, továbbá Lviv, Csernyivci, Kárpátalja és Ternopil megyékben. Az öt érintett megyében tízezer házat árasztott el a víz, 117 kilométer út vált járhatatlanná és 64 híd semmisült meg. Ezen felül 500 kilométernyi útszakaszon és 135 hídban keletkeztek károk.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.