Pesti Srácok

Terroristák gyerekeit szállította vissza Franciaországba a párizsi vezetés

Terroristák gyerekeit szállította vissza Franciaországba a párizsi vezetés

Az Iszlám Államhoz csatlakozott francia dzsihadisták gyerekeit szállították haza Franciaországba - jelentette be a francia külügyminisztérium hétfőn. A tárca közleménye szerint az eddig kurd fennhatóság alatt lévő szíriai menekülttáborokban élő 10 gyerek közt több árva is van.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet 2019-es összeomlása óta eddig 28 gyereket szállítottak haza Franciaországba. A terrorszervezet Szíria és Irak részeit magába foglaló "kalifátusának" bukása után diplomáciai huzavona alakult ki, a javarészt kurd menekülttáborokba került, nyugati állampolgárságú dzsihadisták és családtagjaik ügyében a kurd milíciák és a nyugati kormányok közt. Az utóbbiak több alkalommal elutasították, hogy visszafogadják állampolgáraikat, míg a kurdok leszögezték: nem tudnak tovább a foglyaikról gondoskodni.

Jelenleg mintegy 300 gyerek van kurd ellenőrzésű táborokban, akinek szülei francia állampolgárságúak, az ő esetükben az anya jóváhagyása is szükséges a hazaszállításhoz. A francia kormány adatai szerint mintegy 1700 francia állampolgár csatlakozott a dzsihadistákhoz Irakban és Szíriában 2014 óta. Közülük több százan életüket vesztették, a több, mint 300 hazatérőt bíróság elé állították, a többség viszont elmenekült a dzsihadisták által ellenőrzött területekre, például Líbiába. Franciaország azért ellenzi a dzsihadisták hazatérését, mert az országot 2015 óta sújtó iszlamista terrortámadások többségét Szíriából az Iszlám Állam tervezte meg, és francia dzsihadistákkal hajtatta végre. Összesen csaknem 12 000 külföldi - köztük 4000 nő és 8000 gyerek - él 3 menekülttáborban Szíria északkeleti részén, nagyrészük al-Hólban. Tavaly helyi segélyszervezetek szerint 517 ember, köztük 371 gyerek halt meg a táborban. Nemzetközi segélyszervezetek többször felhívták a figyelmet az ott uralkodó borzasztó körülményekre.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.