Tizenkét évre ítélték a veronai buszbaleset sofőrjét
Nem jogerősen tizenkét év szabadságvesztésre ítélte a veronai bíróság pénteken azt a magyar sofőrt, aki 2017. január 21-én azt a magyar diákokat szállító buszt vezette, amely egy oszlopnak csapódott és kigyulladt a Veronához közeli autópályán. A tragédia tizenhét halálos áldozatot követelt – írta az Index. Az elhunytak a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulói és kísérői voltak.
A veronai államügyész 2018-ban hat embert – a magyar buszsofőrt és öt olasz mérnököt – vádolt meg közúti baleset okozásával, de csak a magyar sofőr kért rövidített eljárást, ezért az ő esetében külön döntött a bíróság, amely a maximálisan adható, legnagyobb büntetést szabta ki. Az autópálya üzemeltetőinek felelősségét külön eljárásban, új bíró kezdi majd tárgyalni decemberben – mondta az Indexnek Szendrei Endre, aki unokahúgát veszítette el a balesetben. A férfi arról is beszélt, hogy a hozzátartozók most egyfajta megkönnyebbülést éreznek, hiszen a magyar sofőr a lehető legsúlyosabb büntetést kapta. Az ügyész ugyan tizennyolc év szabadságvesztést indítványozott, és kérte, hogy a férfit örökre tiltsák el a járműveztetéstől, de mivel V. János rövidített eljárást kért, a bíróságnak ezért csökkentenie kellett a büntetés mértékét. Az ítélet viszont nem jogerős, mert a férfi védői fellebbeztek.
Ez így is egyfajta üzenet is. A sofőrök és az üzemeltetők sem játszhatnak azzal, hogy a buszok milyen állapotban indulnak el
− mondta Szendrei, aki hozzátette azt is, hogy az ítélet fényében Magyarországon büntetőfeljelentést tesznek a sofőr munkáltatója, a Pizolit Kft. ellen, és azt is szeretnék elérni, hogy V. János Magyarországon se vezethessen, a mostani ítélet szerint ugyanis csak Olaszországban nem ülhet volán mögé.
A hozzátartozók korábban nyilvánosságra hozták ugyanis azt a baleseti jegyzőkönyvet, amely szerint a magyar diákokat szállító buszt 2003-ban ötvenhárom üléssel helyezték forgalomba, később viszont pótüléseket szereltek be a járműbe, így azon ötvennyolc utas is elfért. Nem ez volt az egyetlen engedély nélküli átalakítás a buszon. A műszaki szakértői véleményben is szerepel, hogy a buszba pótüzemanyag-tartályt szereltek be, holott a Pizolit Kft., a buszt üzemeltető cég üzemanyag-tartály gyártására nem volt jogosult, és az autóbusz részecskeszűrőjét is engedély nélkül szerelték ki. Az igazságügyi műszaki szakértő szerint a beszerelt póttartály a busz menetstabilitását nem befolyásolta, feltéve, hogy a csomagtérben az egyéb csomagok is megfelelően voltak elhelyezve. A jármű viszont el sem indulhatott volna, az engedély nélkül beszerelt pótüzemanyag-tartály és a kiszerelt részecskeszűrő miatt ugyanis közúti közlekedésre alkalmatlan volt.
Engedély nélküli póttartályok
A tűz terjedésének oka a szakértő szerint a jobb oldali üzemanyag-tartályban található nagy mennyiségű gázolaj meggyulladása volt, amely a tartály roncsolódása után az utastérben akadálytalanul égett. A Nemzeti Nyomozó Iroda a baleset után több helyszínen, így a Pizolit Kft. kiskunfélegyházi telephelyén is házkutatást tartott, ahol három másik buszban is engedély nélkül beszerelt póttartályokat találtak, de előkerültek olyan üzemanyag-tartályok is, amelyeket az ellenőrzés miatt szerelhettek ki a járművekből. A magyar rendőrség a fentiek ellenére egy éve bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást a cég ellen, majd a hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezett.
Alvászavarral kezelték a sofőrt, mégis vezethetett
A tragikus baleset után nem sokkal derült ki, hogy a buszsofőr kóros alvászavarban, úgynevezett súlyos apnoéban szenvedett a baleset idején és a korábbi csaknem húsz évben. A nyomozás alatt kihallgatták a sofőr háziorvosát, üzemorvosát és azt a neurológust is, aki alvászavara miatt kezelte a buszsofőrt, végül azt az orvost gyanúsították meg, aki egészségügyileg alkalmasnak találta a busz sofőrjét. Az Index szerint az utóbbi vizsgálatban tett vallomásokból kiderült, hogy a buszsofőr egy erdélyi úton találkozott a Flór Ferenc kórház egyik főorvosával, akitől azért kért tanácsot, mert rendszeresen kialvatlannak érezte magát. Ez a főorvos utalta be aztán a Honvédkórház Alvásdiagnosztikai Központjába, ahol V. Jánost 2016. február 4-én alvásvizsgáló berendezéssel vizsgálták meg, és a férfinál súlyos alvási apnoét diagnosztizáltak. A sofőr alvászavarát vizsgáló neurológus a rendőröknek azt mondta, hogy a férfinak légzést segítő készülék állandó használatát írta fel, és az OEP előírása alapján két hónap próbahasználatot javasolt, amelyet 2017. március 1-jén kezdett és május 10-én fejezett volna be, ugyanis a buszos cég üzemorvosa április 22-én kiállította a férfinak a munkaköri orvosi alkalmassági véleményt. Az üzemorvos – állítása szerint – egyáltalán nem tudott arról, hogy a sofőrt alvászavarai miatt kezelik, és azt a rendeletet sem ismerte, amely 2015. április 1-től kötelezővé tette az apnoés betegek szűrését. Az üzemorvos szerint minden rendeletet az ember nem olvashat el, mert akkor minden nap másnapig olvasna; szerinte annak a személynek kellett volna tájékoztatnia őt, aki tudott a férfi betegségéről.
Még a másodfok előtt börtönbe kerülhet V. János
A szabadlábon védekező V. János nem vett részt a pénteki, olaszországi ítélethirdetésen; az Origo beszámolója szerint bár a verdikt nem jogerős, az olasz jog ilyen esetekben is lehetővé teszi a büntetés megkezdését. A portál úgy tudja, hogy a sofőrt hamarosan a magyar rendőrség veheti őrizetbe. A veronai tragédia a magyar jogot is befolyásolta: a szerencsétlenség után szigorodtak az iskolai kirándulások, csoportos utazások feltételei.
Forrás: Index/Origo/PS; Fotó: MTI/Olasz Tűzoltóság
