Pesti Srácok

Továbbra sem akar kibékülni a kínai és az indiai vezetés

Továbbra sem akar kibékülni a kínai és az indiai vezetés

India és Kína nagy számban állomásoztat katonai erőt a két ország Himaláján húzódó határa mentén – közölte Anurag Szrivasztava, az indiai külügyminisztérium szóvivője Újdelhiben, csütörtökön.

Az AFP hírügynökség szerint ezzel India először ismerte be a két ország között június közepén kitört véres határincidens óta, hogy maga is jelentős katonai jelenlétet épített ki az említett térségben, de ezt – a szóvivő úgy fogalmazott – a kínai katonák telepítésére válaszul tette.

– mondta csütörtökön a tisztségviselő. Az indiai külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a konfliktus hátterében Kína áll, amely nagy létszámú katonai kontingenst telepített erre a határszakaszra, egész "struktúrákat" épített ki a Himalája térségében, a Galván folyó völgyében húzódó demarkációs vonalon. India erre válaszul vezényelt abba a körzetbe további katonai egységeket. Korábban Peking Indiát tette felelőssé a június 15-i határincidensért, amelyben legalább húsz indiai katonai vesztette életét. Néhány nappal ezelőtt Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő megismételte a kínai álláspontot, amely szerint az összetűzésre azért került sor, mert indiai határőrök illegálisan kínai területre léptek, és provokálták a kínai katonákat.

PestiSracok facebook image

– mondta Csao Li-csien.

Június 15-én a két ország határőrsége közötti összetűzés során a hivatalos beszámolók szerint a helyszínen elhunyt három mellett később további tizenhét indiai katona halt bele a sérüléseibe, amelyeket a Himalája térségében, a Galván folyó magasan fekvő völgyében szerzett a fagypont alatti hőmérsékleti viszonyok közepette kibontakozott harcokban. Egy másik indiai forrás kiemelte, hogy lövések nem dördültek el, a rivális erők fémrudakkal és kövekkel harcoltak egymás ellen. Külügyi közlés szerint a súlyos incidensnek mindkét oldalon voltak halálos áldozatai. Később bejelentették, hogy az indiai és a kínai erők időközben felhagytak a csatározással a térségben, a felek magas rangú képviselői pedig tárgyalóasztalhoz ültek, hogy békés úton zárják le a konfliktust. A kínai és az indiai hadsereg tisztségviselői három nappal ezelőtt először találkoztak az incidens óta; többórás tanácskozást követően megegyeztek abban, hogy kivonják csapataikat a térségből, és pozitív, építő párbeszédet kezdenek.

Az érintett terület India északnyugati részén, a Kasmírhoz tartozó Ladakban fekszik. Ezen a vidéken a két ország határvitája India és Pakisztán függetlenné válásáig, 1947-ig nyúlik vissza. A kínai ellenőrzés alatt álló Akszai Csin nevű területről indiai részre átfolyó Galván folyó völgyébe május elején kínai katonák érkeztek, amire válaszul India is több ezer fegyverest mozgósított. A kínai csapatok többszöri felszólítás után sem távoztak, a kínai és indiai egyenruhások pedig többször összeverekedtek, kővel dobálták egymást. A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem magyarországnyi, 90 ezer négyzetkilométeres indiai területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, amelynek ezért Indiához kell tartoznia.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.