Pesti Srácok

Ügyészek hallgatják meg az olasz kormányfőt a járványintézkedésekről

Ügyészek hallgatják meg az olasz kormányfőt a járványintézkedésekről

A koronavírustól leginkább sújtott észak-olaszországi Bergamo város ügyészsége pénteken megkezdte Giuseppe Conte miniszterelnök meghallgatását a járvány feltartóztatását célzó intézkedésekről – közölte a római kormány pénteken.

A kormányfő a vizsgálat jelenlegi fázisában az eseményekről tudó személyként válaszol Maria Cristina Rota bergamói ügyész és három helyettese kérdéseire a római kormánypalotában zajló meghallgatáson. Az ügyészek Conte mellett kikérdezik Franco Locatellit, a Közegészségügyi Hivatal elnökét, az egészségügyi miniszter Roberto Speranzát, valamint a belügyminiszter Luciana Lamorgesét is. Korábban Lombardia tartomány kormányzóját, Attilio Fontanát és a régió egészségügyi tanácsosát, Giulio Gallerát hallgatták meg. Giuseppe Conte a meghallgatás előtt közölte: nem aggódik, mivel minden döntését megfelelő egészségügyi szempontok szerint, lelkiismeretesen hozta meg.

A lombardiai vizsgálat április első hetében indult lakossági feljelentések alapján. Bergamo város térségében majdnem háromezren veszítették életüket a járvány szövődményei miatt, többségükben idős emberek, akik idősotthonban vagy kórházban hunytak el az első hetekben. A népességszámhoz képest Bergamóban és térségében bizonyult a legmagasabbnak a halálozási arány a világban. A drámai helyzetet bizonyították a felvételek, amelyek a koporsókat távolabbi krematóriumokba szállító katonai kamionokat örökítették meg. A rokonok beszámolói szerint szeretteik eltűntek, sem elbúcsúzni, sem eltemetni nem tudták őket. Az ügyészség a helyi és országos döntéshozók esetleges felelősségét vizsgálja. Arra keres választ, hogy Lombardia vezetői és a kormány a járvány terjedésének első fázisában időben rendelte-e el a régiót érintő óvintézkedéseket, a kijárási korlátozást, a kórházak és idősotthonok lezárását. Az elhunytak rokonai szerdán a milánói bíróság előtt tüntettek, azt hangoztatva, hogy szeretteiknek nem kellett volna meghalniuk, ha a hatóságok időben lépnek.

A járvány olaszországi és európai terjedésének egyik gócpontjaként ismert Lombardiában a február 21-ére virradó éjszaka azonosították az egyes számú betegként ismert harmincnyolc éves, Mattia nevű férfit. Codognót és térségének további kilenc önkormányzatát, negyvenötezer lakossal, február 23-án helyezték vesztegzár alá. A tartomány többi részében egészen március 8-áig nem vezettek be korlátozó intézkedéseket. Mint később kiderült, Codognóhoz hasonló gócpont keletkezett a Bergamóval szomszédos, több, mint tizenháromezer lakosú Alzano Lombardo és a tizenegyezres lélekszámú Nembro térségében. A helyi kórházak igazgatói lépéseket sürgettek, de a tartományi és országos egészségügyi hatóságok a Covid-19-betegeket nem különítették el a többiektől, és az idősotthonokat sem zártak le.

PestiSracok facebook image

Sajtóértesülések szerint az olasz operatív törzs március 3-án szorgalmazta Bergamo térségének lezárását, ahol akkor már több száz rendőr és katona állt készen a karanténövezet határainak garantálására, de a területet végül csak március 8-án helyezték karantén alá. Addig Lombardia, és közte Bergamo lakossága is szabadon dolgozott és mozgott nemcsak a tartományon belül, hanem egész Olaszországban. A több, mint harmincnégyezer olaszországi halott negyvenhét százaléka Lombardiában hunyt el; a fertőzöttek több, mint ötvenhat százaléka a tartományban betegedett meg. A tartományi vezetők szerint a kormány hatáskörébe tartozott a karanténövezetek elrendelése. Pierpaolo Sileri egészségügyi államtitkár pénteki nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy száztizenhat úgynevezett vörös zónát zártak le egész Olaszországban, és más tartományokban a helyi döntéshozók önállóan helyeztek karantén alá városokat vagy térségeket. Lombardiában a döntések háttérében politikai feszültség is húzódott az ellenzéki Liga párthoz tartozó tartományvezetők és a kormány között. A felmérések szerint Giuseppe Conte jelenleg is ötven százalék feletti népszerűségét eddig a járványidőszakban hozott döntései növelték.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Francesco Ammendola

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.