Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Vádat emeltek az amerikai tüntető ellen, aki lelőtt egy nyugdíjas fekete rendőrt

PPestiSrácok.hu Forró drót 2020. június 8. 21:09
Vádat emeltek az amerikai tüntető ellen, aki lelőtt egy nyugdíjas fekete rendőrt

Vádat emeltek az afroamerikai nyugalmazott rendőrt még előző héten meggyilkoló tüntető ellen az egyesült államokbeli Missouriban található St. Louis-ban hétfőn. A 77 éves David Dornt, aki korábban a város rendőrségének főkapitánya volt, június 2-án lőtték agyon egy ékszerboltban, ahová vandálok és fosztogatók nyomultak be a rasszizmus és rendőri brutalitás elleni tüntetést követően. Ironikus módon a békés, feketejogi aktivisták egy fekete ex-rendőrt lőttek le, akinek annyi bűne volt, hogy a banditák által kiszemelt üzlet tulajdonosának barátja volt, és gyakran tért be hozzá.

Vasárnap letartóztatták a 24 éves - szintén afroamerikai - Stephan Cannont, aki ellen most elsőfokú gyilkosság, rablás, betörés, tűzfegyver jogtalan birtoklása és fegyveres bűncselekmény gyanúja miatt emeltek vádat. St. Louis városában - amely a középnyugati Missouri legnagyobb lélekszámú települése - David Dorn meggyilkolásának napján négy rendőrt lőttek meg, közel hatvan üzletet raboltak ki. A rendőrség is rálőtt egy fosztogatóra, aki állítólag a rendőrökre lőtt.

Dorn halála sokakat megrázott az Egyesült Államokban. Az ötgyerekes és tíz unokának örvendő férfi harminc éven keresztül szolgált St. Louis rendőrségén. Donald Trump amerikai elnök is együttérzését fejezte ki a családnak, azt írva, hogy a köztiszteletben álló rendőrtisztet "hitvány fosztogatók" gyilkolták meg. Az ABC televízió szerint a támadásról készült videó látható volt a Facebookon is, de azóta eltávolították onnan.

Az Egyesült Államokban immáron május 26-a óta tartanak a nem egyszer erőszakba torkolló tüntetések, mivel az előző nap Minneapolisban a durva rendőri intézkedés következtében meghalt a 46 éves afroamerikai George Floyd. A négy rendőrt azóta elbocsátották, és vádat is emeltek ellenük.

PestiSracok facebook image

Hétfő délelőtt a kongresszus demokrata párti törvényhozói néma csöndben, térdre ereszkedve emlékeztek meg George Floyd haláláról Washingtonban. A megemlékezés 8 perc 46 másodpercig tartott, pontosan annyi ideig, ameddig Derek Chauvin, a Minneapolisban intézkedő rendőr Floyd nyakán térdelt, előidézve ezzel a halálát.

A demokraták törvényjavaslat előterjesztésére készülnek az amerikai rendőri gyakorlat megreformálása érdekében. Ennek keretében például betiltatnák a fojtófogás alkalmazását, illetve előírnák a helyi rendőrségeknek a pontos adatszolgáltatást a rendőri erőszakról.

Forrás: MTI; Fotó:MTI/EPA/Tannen Maury

Kapcsolódó témák
egyesült Államok fosztogatók minneapolis rendőrgyilkosság zavargások st. louis
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.