Walter E. Williams: A feketék helyzetéről a baloldal tehet
A feketék helyzetének kevés köze van a rendőrséghez vagy a strukturális rasszizmushoz. Az erőszakos bűncselekmények és a rossz oktatás pedig nem egyedüli jellemzői a demokraták vezette városoknak – írja blogbejegyzésében Walter E. Williams, a virginiai George Mason Egyetem közgazdász professzora.
A professzor azt írja: talán nem lesz népszerű azzal, amit mond a mostani zavargások közepette, de a feketék valódi helyzetének semmi vagy kevés köze van a rendőrséghez vagy az úgynevezett strukturális rasszizmushoz.
Ehelyett azoknak a felelősségét kell firtatnunk, akik nagyvárosainkat vezetik
– szögezi le. Amerika legveszélyesebb nagyvárosai közé tartozik St. Louis, Detroit, Baltimore, Oakland, Chicago, Memphis, Atlanta, Birmingham, Newark, Buffalo és Philadelphia. Ezek legfontosabb közös pontja, hogy évtizedek óta liberális demokraták vezetik őket. Egyes városok – mint Detroit, Buffalo, Newark és Philadelphia – fél évszázada nem választottak republikánus polgármestert. Mindezek felett ezen városok közül soknak fekete a polgármestere, a feketék gyakran dominálják a közgyűléseket, fekete a rendőrfőnök és az iskolák felügyelői is.
Williams felidézi: 1965-ben nem volt fekete politikus a szenátusban, és nem voltak fekete kormányzók sem. A képviselőháznak csak hat tagja volt fekete. 2019-ben a feketék képviselete már sokkal erősebb. Kilenc fekete szenátor szolgált a szenátusban, köztük a massachusettsi Edward W. Brooke, az illinois-i Carol Moseley Braun és Barack Obama, a dél-karolinai Tim Scott, a New Jersey-i Cory Booker és a kaliforniai Kamala Harris. Nemrég három államnak volt fekete kormányzója. A lényeg, hogy a feketéknek ma jelentős ereje van a politika minden szintjén.
De vajon mindez mit jelent a fekete közösségek számára?
A közgazdász professzor szerint a demokraták által vezetett városokban található a legrosszabb minőségű közoktatás annak ellenére, hogy oktatási költségvetésük hatalmas és növekszik. 2016-ban például Baltimore 38 gimnáziumából 13-ban egyetlenegy diák sem érte el a legjobb eredményt a matematika-teszteken. A baltimore-i diákok 15 százaléka teljesítette Maryland állam angoltesztjét. Ugyanebben az évben Philadelphiában csak a nyolcadikos diákok 19 százaléka lett kiváló matematikából és 16 százalékuk olvasásból. Detroitban ez 4 és 7 százalék. És a demokrata vezetésű városokra mind ez a katasztrofális iskolai teljesítmény a jellemző.
Williams leírja: az erőszakos bűncselekmények elterjedtsége és a rossz oktatás nem egyedüli jellemzői a demokraták vezette városoknak. A kiterjedt bűnözés, a rossz iskolák és a kevésbé kellemes környezet miatt a városok elveszítik gazdasági vonzerejüket és legproduktívabb lakosaikat. A második világháború vége után Washington, D.C. lakossága 950 ezer volt; ma 590 ezer. Detroitban 1950-ben majdnem 1,85 millióan laktak; ma 673 ezren. A New Jersey-i Camdenben 1950-ben 125 ezren laktak; mára ez 74 ezerre csökkent. A történet ugyanaz szinte minden korábban nagy, prosperáló város esetében. Egyes városokban a lakosság száma több, mint a felére esett vissza, mint Detroitban, St. Louisban, Clevelandben és Pittsburgh-ben.
Az akadémiai liberálisok, a polgárjogi aktivisták és mások ezt az exodust a rasszizmusnak tudják be – ezt hívják white flight-nak a kertvárosokban, aminek szerintük az volt a célja, hogy a fehérek elköltözzenek a feketék közeléből. Csakhogy a feketék egyes városokat még nagyobb arányban hagytak el, mint a fehérek
– írja. Az öt város, amelyek kertvárosainak a leggyorsabban nő a fekete népessége: Miami, Dallas, Washington, Houston és Atlanta.
Úgy látszik, a feketék úgyszintén biztonságosabb iskolákat akarnak a gyermekeik számára, nem szeretik, ha kirabolják őket vagy ha szétverik a tulajdonukat. És ha tehetik, akárcsak a fehérek, ők is elkerülik a tönkrement városokat
– írja a közgazdász professzor.
Forrás: Mandiner; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
