Pesti Srácok

A kártérítés felét már kifizették a gyöngyöspatai romáknak

A kártérítés felét már kifizették a gyöngyöspatai romáknak

Péntek reggel minden jogosultnak átutalták a számára megítélt kártérítés felét, az összeg hiányzó részét egy hónapon belül ugyancsak megkapják – jelentette be Horváth László miniszterelnöki megbízott a helyi szegregációs iskolaügyben tartott pénteki sajtótájékoztatóján, Gyöngyöspatán.

Horváth László azt is hangsúlyozta, hogy a közelmúltban a parlament nagy többsége által támogatott törvénymódosítás szerint a továbbiakban hasonló perekben a bíróságok pénzbeli kártérítést nem ítélhetnek meg.

– fogalmazott a fideszes országgyűlési képviselő, aki szerint a leckét megtanulták, a tanulságokat levonták, a tanulópénzt megfizetik. Ugyanakkor leszögezte: ami Gyöngyöspatán megtörtént, az csak egyszer fordulhatott elő, és a jövőben sehol nem történhet meg Magyarországon.

PestiSracok facebook image

– emlékeztetett.

– húzta alá Horváth László. Egyúttal jelezte: aki tanulni és dolgozni akar, azt a kormány támogatja, de aki iskolakerüléssel, vagy erőszakkal próbál pénzhez jutni, annak határozottan útját állja. Horváth László felidézte: az iskolaper kapcsán többször elmondták, hogy a kormány álláspontja alapján az ügyben született bírósági ítélet igazságtalan, túlzó, egyoldalú és felrúgja a társadalmi békét. Azt is jelezték és tényekkel támasztották alá, hogy a procedúra mögött "politikai indíttatású pénzszerző akció áll, hiszen egy olyan alapítvány tervezte, szervezte és valósította meg azt, melynek legfőbb támogatója Soros György".

– mutatott rá. A miniszterelnöki megbízott kitért arra is, hogy az eljárás során javasolták: a megítélt 100 millió forintos kártérítést készpénz helyett természetben – oktatásban, képzésben – lehessen megtéríteni.

– jegyezte meg. Horváth László hangsúlyozta: jogállami keretek között a jogerős bírósági döntés kötelező, azt végre kell hajtani akkor is, ha nyilvánvaló, hogy Gyöngyöspata a rá kirótt kártérítési kötelezettséget nem tudja teljesíteni, mert a település egészét csődközeli helyzetbe sodorná.

– zárta szavait.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.