A lengyeli kultúrából származó 6500 éves idolt találtak a zalaegerszegi régészek
A lengyeli kultúrából származó 6500 éves idolt, művészi részletességgel megformázott női agyagszobrocska töredékeit találták meg a Göcseji Múzeum régészei a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkák során. Az őskori kultúrák egyik különleges alkotását Egerszegi Vénusznak nevezték el: a finoman megformált agyagszobrocska lesz majd a zalai megyeszékhely őskorát bemutató virtuális kiállítás legimpozánsabb darabja – mondta el Havasi Bálint, a Göcseji Múzeum megbízott igazgatóhelyettese.
A múzeum munkatársai 2017 óta folyamatosan figyelemmel kísérik a tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkákat – ismertette az előzményeket Simmer Lívia régész. A kutatás eredményeiről elmondta, hogy a terület keleti részén, a Nagypáli-patak felett a Kr. e. 5. évezredben kialakult lengyeli kultúra nagy kiterjedésű településének nyomaira bukkantak. Az elmúlt három év legszebb leletét, a női agyagszobrocskát július 7-én találták meg. Az idol különlegessége az aprólékos kidolgozás: a lengyeli kultúra időszakából eddig csak nagyon kevés finoman kidolgozott agyagszobrocska került elő. A zalai megyeszékhelyen talált idol tenyérnyi nagyságú kúpos felsőtestét vízszintesen álló karokkal, finoman formált mellekkel ábrázolták; a nyakon hátul karcolt díszítéssel ékszert vagy a ruha kivágását jelezték.
A női nemi szervet háromszögletes karcolással jelölték. Az agyagszobrocska feje hiányzik, de az idolhoz tartozó hangsúlyos kialakítású hátsó testrészt, valamint a külön formált, kiszélesedő talpú lábat közvetlenül a felsőtest mellett találták meg
– számolt be a részletekről Simmer Lívia. Kifejtette, hogy ezen a területen korábban több kultikus tevékenységhez köthető objektumot is sikerült feltárni. A lelőhelyről kerámiatöredékek, kőeszközök, valamint a lengyeli kultúrára jellemző sárgával, vörössel és fehérrel festett, egymáshoz illeszthető töredékek kerültek elő. Az idolokat valószínűleg szándékosan törték apró darabokra, a kutatók feltételezése szerint az őskori közösség rítusa a természettel, a termőföld termékenységgel hozható összefüggésbe – magyarázta a régész. A talajadottságok kedvezőek voltak, így a szobor szép állapotban tudott megmaradni. Havasi Bálint elmondta, hogy a különleges tárgyi emléket, valamint a zalai megyeszékhelyen és környékén végzett feltárásokon előkerült őskori leleteket virtuális kiállításon mutatják majd be. Az interaktív, 3D-s kiállítás a tervek szerint egy év múlva lesz elérhető a Göcseji Múzeum honlapján.
Forrás: MTI; Fotó: Göcseji Múzeum
