Pesti Srácok

Az Európai Unió megerősítette az Észak-Koreával szembeni szankcióit

Az Európai Unió megerősítette az Észak-Koreával szembeni szankcióit

Az Európai Unió Tanácsa megerősítette az Észak-Koreával szemben a nukleáris tevékenységekkel összefüggésben bevezetett úgynevezett autonóm, azaz saját kezdeményezésű szankciós jegyzékét, amelynek következtében az utazási tilalomra és vagyoni eszközök befagyasztására vonatkozó rendelkezéseket újabb egy évig alkalmazni kell – közölte az uniós tagállamok szakminisztereit tömörítő testület csütörtökön.

A jegyzékbe vett ötvenhét ember és kilenc szervezet azért tartozik a korlátozó intézkedések hatálya alá, mert hozzájárultak Észak-Korea nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, illetve más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz, vagy mert kijátszották a szankciókat. A tájékoztatás szerint az Európai Unió minden ország közül Észak-Koreával szemben alkalmazza a legszigorúbb szankciós intézkedéseket. Az ország nukleáris fegyverek és ballisztikus rakéták fejlesztésére irányuló tevékenységeire válaszul hozott intézkedéseket az indokolta, hogy a tevékenységek az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) számos határozatát sértik. Az unió átültette az ENSZ BT valamennyi vonatkozó határozatát, és saját autonóm szankciórendszert vezetett be az országgal szemben, ami kiegészíti és megerősíti az ENSZ által elfogadott szankciókat. Az ENSZ a nukleáris tevékenységek kapcsán Észak-Korea esetében nyolcvan emberrel és hetvenöt szervezettel szemben vezetett be korlátozó intézkedéseket. Az EU ismételten hangot ad azon szilárd meggyőződésének, hogy a Koreai-félsziget tartós békéjét és nukleáris leszerelését békés úton kell megvalósítani, és hogy e cél elérésének egyetlen módjaként folytatni kell a diplomáciai folyamatot.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Észak-koreai állami hírügynökség (KCNA) via KNS

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!