Pesti Srácok

Az UNESCO felszólította Törökországot, hogy tárgyaljon, mielőtt mecsetté alakítaná a Hagia Sophiát

Az UNESCO felszólította Törökországot, hogy tárgyaljon, mielőtt mecsetté alakítaná a Hagia Sophiát

Az UNESCO felszólította Törökországot, hogy tárgyaljon az isztambuli Hagia Sophia múzeum mecsetté alakításáról, még mielőtt olyan döntést hozna, amely "alááshatná" a világörökség részét képező, egyetemes értékű épület jövőjét – adta hírül pénteken az AFP francia hírügynökség.

A felszólítás előzménye, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság, az Államtanács július 2-án megkezdte a múzeum mecsetté alakítási kérelmének elbírálását, amelynek eredményét 15 napon belül, azaz legkésőbb jövő hét szerdán készül kihirdetni. Az átalakítást Recep Tayyip Erdogan török elnök nyomatékosan támogatja. Az UNESCO – az ENSZ párizsi központú oktatási, tudományos és kulturális szervezete – az AFP-nek küldött levélben leszögezte, hogy a Hagia Sophia rajta van a világörökségi listán, ami számos kötelezettséggel jár.

– írta az UNESCO, egyúttal tudatva, hogy több, Ankarának küldött levélben kifejezte aggodalmát a "mecsetelés" miatt, csütörtökön este pedig Törökország UNESCO-nagykövetének üzente ugyanezt.

PestiSracok facebook image

A Hagia Sophia – törökül Ayasofya – 1935 óta múzeum, Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az Oszmán Birodalom mecsetté alakította át a katedrálist, a XX. században azonban Musztafa Kemal Atatürk, a modern, világi alapokon nyugvó Törökország atyja múzeummá alakíttatta át. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

A jelenleg kormányzó konzervatív iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002-es hatalomra jutása óta vallásos csoportok időről időre felvetik a Hagia Sophia mecsetté alakítását, amelyet olykor az ország vezető politikusai is támogatnak nyilatkozataikkal. Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról dönteni a törökök szuverén joga, és az Államtanács döntése alapján fog eljárni.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.