Pesti Srácok

Az UNESCO felszólította Törökországot, hogy tárgyaljon, mielőtt mecsetté alakítaná a Hagia Sophiát

Az UNESCO felszólította Törökországot, hogy tárgyaljon, mielőtt mecsetté alakítaná a Hagia Sophiát

Az UNESCO felszólította Törökországot, hogy tárgyaljon az isztambuli Hagia Sophia múzeum mecsetté alakításáról, még mielőtt olyan döntést hozna, amely "alááshatná" a világörökség részét képező, egyetemes értékű épület jövőjét – adta hírül pénteken az AFP francia hírügynökség.

A felszólítás előzménye, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság, az Államtanács július 2-án megkezdte a múzeum mecsetté alakítási kérelmének elbírálását, amelynek eredményét 15 napon belül, azaz legkésőbb jövő hét szerdán készül kihirdetni. Az átalakítást Recep Tayyip Erdogan török elnök nyomatékosan támogatja. Az UNESCO – az ENSZ párizsi központú oktatási, tudományos és kulturális szervezete – az AFP-nek küldött levélben leszögezte, hogy a Hagia Sophia rajta van a világörökségi listán, ami számos kötelezettséggel jár.

– írta az UNESCO, egyúttal tudatva, hogy több, Ankarának küldött levélben kifejezte aggodalmát a "mecsetelés" miatt, csütörtökön este pedig Törökország UNESCO-nagykövetének üzente ugyanezt.

PestiSracok facebook image

A Hagia Sophia – törökül Ayasofya – 1935 óta múzeum, Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az Oszmán Birodalom mecsetté alakította át a katedrálist, a XX. században azonban Musztafa Kemal Atatürk, a modern, világi alapokon nyugvó Törökország atyja múzeummá alakíttatta át. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

A jelenleg kormányzó konzervatív iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002-es hatalomra jutása óta vallásos csoportok időről időre felvetik a Hagia Sophia mecsetté alakítását, amelyet olykor az ország vezető politikusai is támogatnak nyilatkozataikkal. Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról dönteni a törökök szuverén joga, és az Államtanács döntése alapján fog eljárni.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)