Pesti Srácok

Borbély Lénárd szerint a főváros szándékosan szabotálhatta a csepeli gerincút építését

Borbély Lénárd szerint a főváros szándékosan szabotálhatta a csepeli gerincút építését

A csepeli gerincút a kerület legfontosabb infrastrukturális beruházása, nem lehet belőle pártpolitikai ügyet csinálni - jelentette ki Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP), Csepel polgármestere hétfőn a Facebook-on közzétett videójában.

A politikus a csepeli gerincút már elkészült szakaszánál nyilatkozott, amelyet - mint elmondta - 2012-re Tarlós István korábbi főpolgármester építtetett meg Budapest számára. 2014-től Tarlós Istvánnal közösen megkezdték a következő szakaszok tervezését. 400 millió forintot elkülönítettek rá, de ez nem volt elég, ezért eldöntötték, hogy egy több, mint 900 millió forintos európai uniós projektre pályáznak. A pályázatról idén februárban a Fővárosi Közgyűlés döntött, amelyet a kormány támogatott. Borbély Lénárd elmondta, az elmúlt hetekben értesültek arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat hibásan adta be a pályázatot, ezért azt visszadobták.

Azt gondolom, hogy ekkora szarvashibát nem lehet véletlenül ejteni

-fogalmazott. Mivel Csepel elesett ettől a támogatástól, azt kérik Karácsony Gergely főpolgármestertől és a Fővárosi Önkormányzattól, hogy az így kiesett pénzt pótolja a főváros, hogy folytatódhasson a tervezés és megépülhessen a gerincút.

PestiSracok facebook image

Klinghammer István, a Közösen Csepelért Lokálpatrióta Egyesület elnöke lehangolónak nevezte a történetet. "Vagy dilettantizmus van mögötte, vagy pedig ártó szándék" - mondta. Hozzátette: Csepelnek és az öt településnek - amelyek a gerincúton jutnak be a városba - mintegy 150 ezer lakosa van. A Csepeli Szabadkikötő teljes teherforgalma, kamionforgalma is ezen az úton bonyolódik, hogy elérjék az M0-ást - közölte.

Forrás: MTI, Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!