Pesti Srácok

Csúszhat a csepeli gerincút fejlesztése, mert pályázni és lobbizni sem tudnak a ballibek

Csúszhat a csepeli gerincút fejlesztése, mert pályázni és lobbizni sem tudnak a ballibek

Jelentősen csúszhat a csepeli gerincút utolsó szakaszának tervezése és kivitelezése, mivel az eredetileg 2024-ben induló építkezés a főváros által hibásan benyújtott uniós pályázati anyag elutasítása miatt valószínűleg nem kezdődhet majd el időben – értesült a Magyar Nemzet. A lap megkereste Jávor Benedeket is, Budapest brüsszeli kirendeltségének vezetőjét, aki azt nyilatkozta, hogy az illetékesek nem vonták be őt a csepeli gerincút pályázatába, így a felelősség sem őt terheli.

A lap szombati számában arról ír, hogy a februári forgatókönyv szerint a gerincút meghosszabbításának tervei 2023-ra készülnének el, azonban kérdés, hogy az eredetileg négy év múlva megvalósuló fejlesztés így mennyit fog csúszni. A csepeli gerincút első szakasza, a Teller Ede út 2012-ben készült el. A meghosszabbítás megvalósítása az M0-s autóútig nagymértékben segítené a csepeli lakosok élhetőbb közlekedését, mivel jelenleg csúcsidőben hatalmas dugók terhelik az utakat, de nagy problémát okoz az áthaladó tehergépjármű-forgalom is. A lap szerint az sem tisztázott, hogy pontosan miért dobta vissza az uniós hivatal a pályázati beadványt. Bár a hivatal formai okokra hivatkozott, a kiírás tartalmazza egy mintegy két kilométeres elsőrendű árvízvédelmi védvonal megtervezését is, amely azonban a szabályozás értelmében valószínűleg nem a BKK Zrt. feladatkörébe tartozik.

A Magyar Nemzet a visszadobott uniós pályázat kapcsán megkereste a párbeszédes Jávor Benedeket, Budapest brüsszeli kirendeltségének vezetőjét, aki korábban a képviseleti iroda egyik fontos feladataként jelölte meg, hogy megpróbálják a lehető legtöbb uniós forrást felkutatni és megszerezni a főváros számára. Jávor Benedek a Magyar Nemzetnek az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott: az illetékesek nem vonták be őt a csepeli gerincút pályázatába, megfogalmazása szerint ennek a felelőssége nem őt terheli.

A lap felidézte, hogy Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője tavaly szeptemberben azt hangoztatta: pártja el fogja érni, hogy az önkormányzatok közvetlenül az EU-nál pályázhassanak fejlesztési pénzekre. Dobrev akkor, az októberi önkormányzati választások előtt úgy vélte, az EU meg fog változni a következő hetekben és hónapokban, ezért "akik a demokratikus, közös ellenzéki jelöltekre szavaznak, biztosak lehetnek abban, hogy nemhogy nehezebb, hanem talán még könnyebb is lesz forrásokhoz jutni". Azonban a csepeli gerincút ügye is bizonyítja: a baloldali ígéretek kilenc hónap után is csak ígéretek maradtak – írja szombati számában a Magyar Nemzet.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó:MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.