Pesti Srácok

Egy német kertben keresik a rendőrök a 13 év eltűnt brit lány holttestét

Egy német kertben keresik a rendőrök a 13 év eltűnt brit lány holttestét

Megoldódhat a több, mint egy évtizede tartó rejtély, ugyanis a német hatóságok egy hannoveri kertben keresik a Portugáliában eltűnt brit kislány, Madeleine McCann holttestét.

Kiképzett kutyák és száz rendőr keresi egy német ház kertjében Madeleine McCann holttestét. A brit kislány 13 éve tűnt el a portugáliai Praia da Luz Ocean Club nevű üdülőközpontjából, néhány nappal a negyedik születésnapja előtt. A rendőrök szerint a kislány nincs életben. Az ügyben egy gyanúsított van: a 43 éves Christian Brückner, aki jelenleg a kieli fegyintézetben ül egyéb bűncselekmények miatt, korábban azon a környéken élt Volkswagen lakóautójában.

– mondta Julia Meyer ügyészségi szóvivő. Egyelőre nem jelentették be, hogy meglenne a holttest. Brückner azért került a rendőrség látókörébe, mert a kislány eltűnésekor a szállodától mindössze néhány kilométerre garázdálkodott. A hatóságok azóta a németországi Magdeburgban található elhagyatott telkén parkoló lakóautójában több gyermekfürdőruhát is találtak, valamint több, mint nyolcezer képet és videót tartalmazó memóriakártyára bukkantak elásva egy zsákban. Az adathordozók többnyire kiskorúak bántalmazásáról készült felvételeket tartalmaztak.

PestiSracok facebook image

A hatóságok szerint Christian Brückner több gyermek eltűnésében is érintett lehet. A német férfi neve legutóbb egy holland kisfiú, Jair Soares ügyében vetődött fel, akinek még 1995. augusztus 4-én veszett nyoma az egyik strandról a holland Monster település közelében. Az akkor hétéves kisfiú chipset akart venni, ám sosem tért vissza szüleihez.

Forrás: Blikk

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)