Évente 140 ezer tonna mikroműanyag is belekerülhet a vizekbe
Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications című tudományos folyóiratban mutatta be eredményeit. Az utakon zajló közlekedés a műanyagrészecskék egyik igen jelentős forrása. A gumiabroncsok kopása révén globálisan átlagosan 0,8 kilogramm kerül be fejenként évente a környezetbe, tehát összességében 6,1 millió tonna, vagyis a világszintű műanyagtermelés két százaléka. Számításaik szerint ehhez jön még további 500 ezer tonna a fékbetétek kopása miatt.
A szárazföldi közlekedésből származó legkisebb műanyagrészecskék jelentik a teljes globális mikroműanyag-terheltség egyharmadát a Nature című lap szerint. A nagy része az Egyesült Államok és Észak-Európa sűrűn lakott régióiból, valamint Délkelet-Ázsia erősen városiasodott területeiről származik. Andreas Stohl, a Bécsi Egyetem meteorológiai és geofizikai részlegének kutatója és a Norvég Légkutató Intézet (Norwegian Institute for Air Research – NILU) és a Bécs közelében lévő Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemző Intézet (IIASA) munkatársai végezték az első modellszámítást a szárazföldi közlekedésből származó mikroműanyag szél általi globális terjedéséről. Eszerint mintegy 100 ezer tonnányi, 10 mikrométernél kisebb részecske kerül a világtengerekbe a gumiabroncsok kopása miatt és további 40 ezer tonnányi a fékbetétek kopása miatt. Főként az igazán apró, kevesebb, mint 2,5 mikrométernyi részecskék tudnak nagyon távol jutni a szél segítségével. Ilyen méretű mikrorészecskékből 52 ezer tonna származik az abroncskopásból, további 16 ezer tonna a fékkopásból – ez összességében 68 ezer tonna 2,5 mikrométernél kisebb részecske.
Ebből az összesen 140 ezer tonnányi mikroműanyagból 48 ezer tonna hóval és jéggel borított területen rakódik le
– mondta Stohl. Különösen érintett az Északi-sarkvidék és főképpen a tengeri jég. Ezek a lerakódások a régió eleve érzékeny ökoszisztémáira és valószínűleg az ott élő emberek egészségére is nagy hatással lehetnek a szakértő szerint. A sötét részecskék hatására ráadásul a hó- és jégtömegek gyorsabban olvadnak, mivel általuk csökken a felszín által visszavert napfény mennyisége. Hasonló hatása van az Arktisz környékén lerakódó koromnak.
Forrás: MTI
