Hatvan év után megoldották a Gyatlov-rejtélyt
Lavina következtében veszítette életét 1959-ben a Szverdlovszki területen az Igor Gyatlov vezette kilenc fős turistacsoport - közölte szombaton sajtótájékoztatóján az Uráli Szövetségi Járás főügyész-helyettese, Andrej Kurjakov, végleges magyarázatot adva a köztudatba Gyatlov-rejtélyként bevonult esetre.
Az elhunyt turisták minden sérülése a lavinába került hegymászók sérüléseivel azonos jegyeket visel
- mondta Kurjakov.
Egy egyetemistákból álló kilenc fős, Igor Gyatlov vezette turistacsoport az Urál északi részén, a Holatcsahl hegy közelében furcsa körülmények között halt meg. Az eredetileg tíz fős csoportból öt fő az Uráli Műszaki Főiskola 4-5. évfolyamos diákja volt, hárman a főiskolát frissen végzett mérnökök, a csoport vezetője, Igor Gyatlov pedig a főiskola 5. évfolyamára járt. Egy további személy, a Kourovszkaja turistabázis hegyi túravezetője később csatlakozott a túrázókhoz.
Sítalpon indultak
Sítalpon akartak megtenni 350 kilométeres utat két és fél hét alatt, hogy elérjenek két urali hegycsúcsot. Az embertpróbáló sítúrára a kommunista párt XXI. kongresszusának tiszteletére vállalkoztak, de sosem tértek vissza. Tavaly, 2019 februárjában hatvan évvel a turisták titokzatos halála után a főügyészség bejelentette, hogy felülvizsgálja a Gyatlov-ügyet. Kurjakov szerint az ellenőrzés során összehasonlító elemzésnek vetették alá a turisták sérüléseit. A turisták halálát - három ember kivételével - kihűlés okozta. A több, mint hat évtizede történt esetet elemző szakértők szerint a csoport - amely sítalpon indult útnak - lezúduló lavina miatt sietve elhagyta a sátrát. Nem estek pánikba, a sátortól mintegy ötven méterre távolodtak el, egy kősánchoz mentek, azt remélve, hogy védelmet nyújt nekik egy újabb lavinától.
Eltévedtek és megfagytak
Egy idő után visszafordultak, de a rendkívüli rossz látási viszonyok miatt - legfeljebb 6-16 méteres lehetett a látótávolság - nem láthatták saját sátrukat, így eltévedtek. Harminc méter megtétele után egy cédrushoz értek és tüzet gyújtottak. Másfél órára rá a tűz kialudt, és ketten szinte azonnal megfagytak a mínusz 40-45 Celsius-fokos fagyban.
A csoport egy része megpróbált a nyomokat követve, kúszva visszatérni a sátorba, de ők is azonnal megfagytak, mihelyt elhagyták az erdőt, amely védte őket a fagyos széltől.
A többiekkel több tonnányi hó végzett
A csoport másik négy tagja később ugyanabban az irányban indult el, de ők nem kúszva, hanem a havat tömörítve, bele mélyedve próbáltak haladni, aminek következtében elmozdult a három méter vastag hóréteg, elsodorta és maga alá temette őket. Az ő sérüléseiket a szakértők szerint a több tonnányi hó nyomása okozta, súlyos töréseket szenvedtek.
Az ügyészség ezzel lezártnak tekinti a hatvanegy éve történt tragédia utáni nyomozást, amely Gyatlov-rejtélyként vonult be a köztudatba.
A furcsa körülmények között történt tömeghalál okát az elmúlt évtizedekben sokféleképpen próbálták magyarázni, egyesek azt állították, hogy szökött bűnözők támadtak rájuk, vagy a helyi lakosok végeztek velük, esetleg vita bontakozott ki közöttük, és egymás torkának estek, vagy állatok marcangolták szét őket. Sci-fibe illő magyarázatok is születtek, elsősorban amiatt, mert szanaszét heverő a holttesteken furcsa sérülések voltak, hiányoztak egyes testrészek, és megmagyarázhatatlan elszíneződések voltak a bőrükön. Az Urál északi részén fekvő Otortyen hegyet, ahol 1959 februárjában a turisták életüket vesztették, a csoport vezetőjéről Gyatlov-hágónak nevezték el.
Forrás: MTI/Fotó: YouTube-képernyőfelvétel
