Pesti Srácok

Ismeretterjesztő kötet jelent meg Klímaváltozás és Magyarország címmel

Ismeretterjesztő kötet jelent meg Klímaváltozás és Magyarország címmel

Ismeretterjesztő kötet jelent meg Klímaváltozás és Magyarország címmel, a kötetben különböző tudományterületek képviselőinek előadásainak szövegei olvashatók Szathmáry Örs akadémikus szerkesztésében - közölte a Magyar Tudományos Akadémia hétfőn.

Milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak Magyarországon és a Kárpát-medencében a 21. század végére? Mely területeken és hogyan érdemes alkalmazkodni e folyamatokhoz? Beilleszthető-e az ökológiai szemléletrendszer a jogrendbe? - egyebek mellett ezeket a kérdéseket járták körül egy tavalyi vitafórum tudományos életből érkezett előadói, akiknek gondolatai az Osiris Kiadó gondozásában megjelent kötetben szerepelnek.

hétfői közlemény szerint a kötetben megjelent mások mellett Pálinkás József akadémikusnak, az MTA korábbi elnökének írása is. A kiadványban például Bartholy Judit meteorológus a legfrissebb, Magyarországra vonatkozó klímamodell-számításokat ismerteti. Szöllősi-Nagy András pedig a klímaváltozás hidrológiai következményeivel foglalkozik. Vida Gábor ökológus arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdálkodásnak globális mértékben ökológiai jellegűvé kell válnia, megújuló anyag- és erőforrásokra alapozva. A kiadványban olvasható Földvári Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet kutatójának és Szathmáry Eörs, a kutatóközpont főigazgatójának összefoglalója is, amely szerint a klímaváltozás okán és nyomán felbukkanó új kórokozók esetében is a felkészülés és a megelőzés a jobb stratégia, mert a kórokozók körülbelül 80-90 százalékát nem ismerjük.

Boda Zsolt, az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója A klímaváltozás mint társadalmi probléma című írásában abból indul ki, hogy jobb szembenézni azzal, a társadalom működésében mi minden akadályozza a klímavédelmi megoldások elterjedését, mint nem venni tudomást róla. Az, hogy egy környezeti probléma mennyire fontos, értékválasztáson alapuló, azaz kizárólag racionális úton el nem dönthető kérdés - ebből indul ki Antal Miklós, az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoport vezetője a kötetben közölt írásában.

PestiSracok facebook image

Az ismeretterjesztő kötetben olvasható még több más témájú előadás szövege is. Az MTA ajánlója szerint a kötetben található írások közérthető formában adnak naprakész, tömör, de a kutatás korlátait, problémáit el nem fedő válaszokat a klímaváltozás kérdéseire.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.