Pesti Srácok

A liberális New York Timest tulajdonló család felmenői között rabszolgatartók is voltak

A liberális New York Timest tulajdonló család felmenői között rabszolgatartók is voltak

A The New York Times című liberális lapot tulajdonló Ochs-Sulzberger-család felmenői között rabszolgatartók is voltak - állította a New York Post című lap hétvégi számának oknyomozó riportja.

– állapította meg Michael Goodwin újságíró, aki a The New York Post mellett a republikánusokhoz közelálló Fox televízió kommentátora is. Az újságíró szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a Sulzberger-családban nemcsak rabszolgatartók voltak, hanem sok családtag az amerikai polgárháború idején (1861-1865) a déli konföderációs erőket és a rabszolgatartókat segítette.

Példaként a szerző az Ochs-Sulzberger-család egyik pátriárkáját hozta fel: Adolph Ochsét, aki - mielőtt megvásárolta a The New York Timest - a Chattanooga Times című lap tulajdonosa volt. A lapban 1900-ban olyan vezércikk is megjelent, amely amellett foglalt állást, hogy az Ochs által is támogatott Demokrata Pártnak "talán ki kellene tartania amellett, hogy a négerek ördögi szavazati jogát szeszélyből terjesztették ki". Hat esztendővel később, a konföderáció elnöke, Jefferson Davis századik születésnapján a lap nagyszerű déli vezetőnek titulálta a konföderációs elnököt.

PestiSracok facebook image

Ochs anyagilag is támogatta két konföderációs tábornok, Robert Lee és Stonewall Jackson emlékművének elkészítését a déli Georgia államban. Később a testvére, George Ochs pedig az 1930-as években - miközben a The New York Timesnál dolgozott -, a Konföderáció Veteránjai Fiainak nevű egyesület New York-i egyletét is vezette. A New York Post publicistája leszögezte azt is: a család egyik tagjának, Bertha Levy Ochsnak (Adolph Ochs anyjának) legalább öt rabszolgája is volt Mississippi államban. S valószínűleg Bertha unokaöccsének, John Mayernak is volt rabszolgája.

– fogalmazta kérdésbe az álláspontját a New York Post publicistája.

Az oknyomozó riportról hírt adó jobboldali Breitbart News portálja vasárnap emlékeztetett arra, hogy a liberális The New York Times az elmúlt hónapokban folyamatosan népszerűsítette azt az "1619 Project" című, Nikole Hannah-Jones által írt esszésorozatot, amely történészek szerint meghamisítja az Egyesült Államok történelmét és azt állítja, hogy az ország önálló története nem az 1776-os Függetlenségi Nyilatkozattal kezdődött, hanem csak 1619-ben, amikor Virginiába megérkeztek az első rabszolgák az afrikai kontinensről.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.