Pesti Srácok

Nem emelhet bért a Magyar Posta

Nem emelhet bért a Magyar Posta

Nem emelhet bért a Magyar Posta, a vállalat "Brüsszel jóindulatára vár", mivel meg van kötve a keze - mondta Schamschula György vezérigazgató a Magyar Nemzetnek. A hétfői lapszámban felidézték, hogy hétvégén tüntettek a szakszervezetek.

A Magyar Posta Zrt. és az érdekképviseletek között egyetértés látszik abban, hogy a béreket emelni kellene. Ám a társaság jelenlegi helyzetében erre nincs lehetőség, ezért egy korábbi megállapodáson felüli, egyszeri juttatást ajánlottak fel, amelyről hétfőn tárgyalnak ismét, mert a szakszervezetek nem fogadták el a javaslatot.

- mondta Schamschula György. A szakszervezetek 10 százalékos bérfejlesztést követelnek, a Magyar Posta azonban egyszeri juttatás mellett érvel. Idén a koronavírus-járvány forgalomcsökkenést és egymilliárd forint feletti védekezési kiadást is hozott, ami rontotta a féléves eredményt - közölte Schamschula György. Hozzátette: arra jutottak, hogy felelős gazdálkodás mellett csak egyszeri kifizetést tudnak felajánlani. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a tulajdonos magyar állam közbenjárását is kérték.

PestiSracok facebook image

Az uniós szabályozás szerint az állam 15 millió eurónál (mintegy 5,3 milliárd forint) nagyobb összeget nem juttathat állami vállalatnak a méltánytalan többletteher fedezésére (ami abból adódik például, hogy a járványhelyzet alatt is kötelező fenntartania a szolgáltatást), ennél több pénz kifizetése már tiltott állami támogatásnak minősül. Schamschula György azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy az Európai Bizottság a kormány, a posta és a szakszervezetek együttes kérésére sem hozza előrébb a felülvizsgálatot, akár még egy év is eltelhet a várhatóan hónapokat felölelő tárgyalásig. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy addig sem maradnak segítség nélkül a postai dolgozók. Idén 8,5 milliárd forintot adnak egyszeri juttatásként az alapbéren felül, ami nagyjából 8 százalékos fizetésemelésnek felel meg. Ezt mind a 28 ezer alkalmazott megkapja, leszámítva a vezetőség tagjait. A jelenlegi tárgyalások témája a másik egyszeri kifizetés. Ezt a szakszervezetek által követelt béremelés helyett, augusztusban juttatnák, "a szenioritás elve" alapján - olvasható a Magyar Nemzetben.

MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)