Nézőpont: Kockázatos az ellenzéknek a közös lista
Az ellenzéki pártok külön indulása esetén a Fidesz-KDNP 51 százalékot szerezne egy most vasárnapi választáson, de ha egy, a Jobbiktól a Demokratikus Koalícióig tartó közös lista lenne, akkor akár 56 százalékot is elérhetnének a kormánypártok – ismertette a Nézőpont Intézet legfrissebb, ezer ember megkérdezésével készített közvélemény-kutatása eredményeit csütörtökön az MTI-vel.
Az összegzés szerint "hibahatáron belüli elmozdulások" történtek júniusról júliusra a pártpreferenciák tekintetében. A Fidesz-KDNP népszerűsége a koronavírus első hullámának levonulásával visszaállt a 2020 elején tapasztalt szintre, jelenleg 51 százalékon állnak a kormánypártok az aktív szavazók körében – írták. A Nézőpont szerint tisztulnak emellett az erőviszonyok az ellenzéki oldalon. A Momentum az oldal vezető erejévé vált, 16 százalékot érnének el egy most vasárnapi választáson, a DK 11, a Jobbik pedig 9 százalékon áll. A június 30. és július 2. között készített országos kutatás alapján csak ez a három párt érné el önállóan indulva jelenleg a bejutási küszöböt – állapították meg. Úgy folytatták: továbbra is 5 százalék alatt van ugyanis az MSZP-Párbeszéd szövetség, és 4 százalékon áll a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is. Az LMP minimálisan erősödve 3, a Mi Hazánk pedig 1 százalékot szerezne – részletezték. Így – mutattak rá – az önkormányzati választáson közös jelölteket állító ellenzéki pártok (Momentum, DK, Jobbik, MSZP-P, LMP) összességében 43 százalékon állnak. Az intézet felmérése alapján ha csak a Fidesz-KDNP és az ellenzéki közös lista közül lehetne választani, a mostani kormánypártra az aktív szavazók 56 százaléka voksolna, míg az ellenzékre bevallottan 30, beazonosíthatóan további 11 százaléka. A fennmaradó három százalékos tábor ebben az esetben otthon maradna.
A Gyurcsány Ferenctől Jakab Péteren át Fekete-Győr Andrásig tartó "koalíció" lemorzsolódása relatív előnyt jelentene a Fidesznek, amely ellen legfeljebb eddig inaktív szavazók mobilizálásával védekezhetne az ellenzéki tábor
– állapítja meg a Nézőpont. Úgy értékelik továbbá, hogy a közös listáról "fellángoló viták" más okból is veszélyesek az ellenzéknek, "a lemorzsolódók megszólítására ugyanis új pólus is alakulhat, ahogy az 2002-ben a Centrum Párttal vagy 2006-ban az MDF-fel történt, s ezzel a közös lista közösségének teljessége is megkérdőjeleződne". Az intézet megállapítása szerint az is a közös lista ellen szól, hogy az arra felkerülő pártok kockáztatják saját identitásukat, pártjuk jövőjét is, mivel közös indulás esetén nem alakíthatnak saját frakciót a parlamentben, ezért feleslegessé is válhatnak 2022 után.
Forrás: MTI
