Pesti Srácok

Palkovics: Tovább kell erősíteni a német családi vállalkozások jelenlétét Magyarországon

Palkovics: Tovább kell erősíteni a német családi vállalkozások jelenlétét Magyarországon

Tovább kell erősíteni a német gazdaság gerincét alkotó családi vállalkozások magyarországi jelenlétét, és tanulni kell tőlük – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken, Stuttgartban, ahol magas magyar állami kitüntetést adott át a német családi vállalkozások legfőbb érdekképviselete alapítójának.

Brun-Hagen Hennerkes professzor, a német Családi Vállalkozások Alapítvány alapító-elnöke a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta Áder János államfőtől az alapítványhoz tartozó vállalatok magyarországi beruházásainak ösztönzéséért és a magyar családi vállalkozások fejlesztéséért végzett munkájáért.

– mondta Palkovics László az MTI-nek telefonon, hozzátéve:

PestiSracok facebook image

A miniszter pénteken kezdett kétnapos stuttgarti látogatásán megbeszélést folytat mások mellett a magyar–baden-württembergi kormányközi vegyes bizottság baden-württembergi vezetőjével, Theresa Schopper tartomány államminiszterrel is. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a kétévente ülésező bizottság a tavalyi budapesti ülésén számos projektet indított útnak, például az elektromos meghajtású teherautók és a kvantumszámítógépek fejlesztésének ügyében. Ezeket a projekteket most áttekintik. Palkovics László hozzátette, hogy a baden-württembergi tartományi fővárosban több olyan találkozót is tartanak, amelyek "további német cégek magyarországi megjelenésének kérdéseiről szólnak". Jelezte, hogy ezek a megbeszélések újabb magyarországi beruházások felé mutatnak, méghozzá az új, innovatív technológiák, a high-tech ipar területén. Elmondta, hogy szerveztek egy tudományos fórumot is a koronavírus-világjárvány németországi és magyarországi tapasztalatairól. A fórumon több német szakember, például a stuttgarti Robert Bosch kórház vezetője mellett részt vett a kormány által felkért járványmatematikai kutatócsoport vezetője, Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) matematikusa és Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.

– mondta Palkovics László, kiemelve: a Stuttgartban megkezdett tapasztalatcserét rendszeres videokonferenciákon folytatják. Mint mondta, a két ország sok szempontból nagyon hasonló, de a földrajzi távolság jelentős, így előfordulhat, hogy a járványügyi fejlemények más-más időzítéssel érik őket, ezért a további konferenciákon figyelmeztetik is majd egymást azokra a jelenségekre, amelyek a másik országban esetleg még nem mutatkoztak meg.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: PS/ Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.