Pesti Srácok

Palkovics: van még mozgástér a járvány második hullámának kezelésére

Palkovics: van még mozgástér a járvány második hullámának kezelésére

Az eddigi gazdaságvédelmi intézkedések megfelelők és arányosak, de maradt költségvetési mozgástér a beavatkozásra, ha jön a koronavírus-járvány második hulláma - mondta a Világgazdaság hétfői számában megjelent interjújában Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

- fogalmazott a miniszter, könnyebbségnek nevezve, hogy nemcsak az egészségügyi, hanem a gazdasági védekezéshez szükséges struktúrák is kiépültek. Az energiastratégiáról szólva emlékeztetett arra, hogy a szén-dioxid semlegesség elérésében az atomenergiának hatalmas szerepe van, "a megújuló energiaforrások terén pedig nem a szél-, hanem a naperőművek mellett köteleztük el magunkat", mivel Magyarországon az éves napsütötte órák száma magas, a szélbiztonság viszont csekély.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá. A 2021-2027-es uniós ciklus várható pénzügyi keretéről szólva kiemelte: reális cél, hogy a nemzeti önrésszel, a kiegészítő programokkal és a visszatérítendő forrásokkal együtt a 2014-2020-as időszakra vonatkozó 32 milliárd euró után 2021 és 2027 között akár 50 milliárd euró álljon Magyarország rendelkezésére. "Az uniós forráskeretből és a magyar gazdaság teljesítőképessége révén akkora ugrást érhetünk el ebben a hét évben, amekkorát eddig még nem" - hangsúlyozta, megjegyezve: az is sokat segíthet, hogy egyre több nagyvállalat helyezi át Ázsiából Európába a gyártását, és a kontinensen belül is megfigyelhető egyfajta átrendeződés: délről a kelet-közép-európai régióba vándorol a tőke. A miniszter rámutatott, hogy a Nemzetközi Valutaalap felmérése szerint a magyar gazdaság már high-tech pályára állt: a magyar ipari termelés 70 százaléka high-tech, ugyanekkora az arány Németországban. Újabb mérföldkő a molekuláris biológia terén megvalósuló HCEMM projekt, emellett letették egy pilot-oltóanyaggyár alapkövét Debrecenben, de elkezdték a mesterségesintelligencia-stratégia megvalósítását is. Az utóbbi keretében már eldőlt, hogy jelentősen megnövelik a magyar szuperszámítógépes kapacitást: 0,4 petaflopról előbb 5, majd 20 petaflopra. Továbbá egyre inkább előtérbe kerül a klímavédelem egyik alapjául szolgáló hidrogéngazdaság, valamint a hadiipari fejlesztések. A Budapest-Belgrád vasútvonalról - amelyet kormánybiztosként felügyel - azt mondta, az előkészületek az ütemterv szerint haladnak, 2025-re készülhet el a beruházás. A Soroksár és Kelebia közti szakasz 578 milliárd forintba kerül, az európai benchmarkokat alapul véve ez a realitás - fogalmazott.

Palkovics László, aki az autó- és motorsport megújításának kormánybiztosa is, a 65 milliárd forintos hajdúnánási MotoGP-pályáról szólva kijelentette, hogy arra egy megtérülő beruházásként gondolnak. A pályán 2023-tól rendezendő MotoGP-futam mellett évente legalább 180-200 napnyi esemény töltheti meg a naptárat. A jogtulajdonos Dorna csoport egy új generációs pályát szeretett volna, amelyen izgalmas, látványos versenyeket lehet rendezni, ezt a célt pedig nem lehetett volna elérni a Hungaroring átépítésével. Mogyoródon a következő két év legfontosabb feladatának az épületek átalakítását, újjáépítését, illetve a zajvédelem megoldását nevezte. Mint mondta, a teljes rekonstrukció várhatóan 40-60 milliárd forintba kerül majd.

Forrás: MTI, kiemelt kép: MTI/Rosta Tibor

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?