Patthelyzet Észak-Macedóniában: egyik párt sem tud majd önállóan kormányt alakítani
Sem az eddig kormányzó szociáldemokraták, sem a jobboldali ellenzék nem tud önállóan kormányt alakítani Észak-Macedóniában – ez szűrhető le a választási bizottság legfrissebb tájékoztatójából, amely rögzíti a 120 fős törvényhozás választási utáni mandátumelosztását.
Az előrehozott parlamenti választáson a testület utolsó, majdnem százszázalékos feldolgozottság mellett közölt adatai szerint szoros versenyben a Soros György embereként számon tartott Zoran Zaev vezette kormányzó szociáldemokrata szövetség nyerte az észak-macedóniai parlamenti választásokat. A baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) a szavazatok 36,12 százalékát szerezte meg, nem sokkal előzve meg a voksok 34,85 százalékát kapó jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártját (VMRO-DPMNE). Ez azt jelenti, hogy az SDSM-nek 46, a VMRO-DPMNE-nek pedig 44 képviselője lesz a 120 tagú parlamentben.
Az albán nemzeti közösség legnagyobb pártja, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) a szavazatok 11,3 százalékát (15 mandátum) gyűjtötte össze, és ezzel ismét a DUI lehet a mérleg nyelve. Felmérések szerint az albán párt a korábbiakhoz hasonlóan a szociáldemokratákat támogathatja, és közösen alakíthatnak kormányt, Zoran Zaev, az SDSM elnöke ugyanis többször is nyíltságot mutatott az albán kisebbség felé: például kezdeményezte az albán nyelv hivatalossá nyilvánítását az egész ország területén. A választáson indult 15 párt és koalíció közül a szkopjei törvényhozásba bejutott még a szintén kisebbségi Albánok Szövetsége (12 mandátum), a Baloldal (két mandátum), valamint az Albánok Demokratikus Pártja (egy mandátum). A részvételi arány 51 százalékos volt, ami alacsonyabb a négy évvel ezelőttinél, amikor a választásra jogosultak 66,79 százaléka járult az urnák elé.
Az észak-macedón alkotmány szerint a képviselőháznak 120-140 tagja lehet; ez alkalommal is – ahogy négy éve – 120 képviselő kapott helyet a parlamentben. A többi helyet a diaszpórában élők jelöltjei között osztották volna ki, de a külföldön élő észak-macedónok ezúttal – vélhetően a koronavírus-járvány miatt – nem jelentkeztek elegendően a szavazásra. Az alkotmány szerint a parlamentnek legfeljebb húsz napon belül meg kell alakulnia. Az ülést az előző házelnök, Talat Xhaferi hívja össze. Miután a parlament megalakul, a köztársasági elnöknek tíz napja van arra, hogy a legtöbb mandátummal rendelkező pártot kormányalakításra kérje fel. A felkért párt vezetőjének az elnöki megkeresést követően 20 napon belül össze kell állítania a leendő minisztereinek listáját, és ismertetnie kormányprogramját. Amennyiben ez a párt nem tudja megszerezni a képviselők többségének a támogatását, a sorrendben második legtöbb szavazattal rendelkező párt kísérelheti meg a kormányalakítást.
Korábban Zoran Zaev Soros György alapítványának a segítségével buktatta meg az ügyvezető nemzeti kormányt, romba döntötték a jogállamiságot, valamint a nemzeti identitástól való megfosztás folyamatai egy agenda részei voltak, amely valójában nem a civil társadalmi értékek promotálására, hanem a befolyásszerzésre alapult. Mára bizonyosságot is nyert, hogy a macedón nemzeti kormány és közösség leépítése, illetve ellehetetlenítése mögött Soros György és szervezetei állnak.
Forrás: MTI, Híradó
