Pesti Srácok

Románia kibővítette a "zöld zónába" sorolt országok listáját

Románia kibővítette a "zöld zónába" sorolt országok listáját

Románia az eddigi 22-ről 44-re bővítette a koronavírus-járvány szempontjából "zöld zónának" tekintett országok listáját: az ezen szereplő államokból érkező utasokat keddtől kezdődően nem irányítják már kéthetes otthoni vagy hatósági karanténba.

Románia június 15-től kezdődően nem küldte karanténba az olyan európai országokból érkezőket, ahol az utóbbi időben alacsony volt az újonnan észlelt koronavírus-fertőzések aránya. Eddig azokat az országokat sorolták a "zöld zónába", ahol az utóbbi két hétben az egymillió lakosra eső új koronavírus-fertőzések átlaga nem haladja meg a napi öt esetet. A külföldi minta alapján bevezetett kritériumnak azonban Románia nem felelt meg, ehhez ugyanis a csaknem húszmilliós országban száz alá kellene csökkennie a napi esetszám utóbbi kétheti átlagának, márpedig ez a mutató egyszer sem csökkent százötven alá, sőt, a járvány terjedésének üteme azóta felgyorsult, és a napi új fertőzések utolsó kéthetes átlaga mostanra a 350-et is elérte.

Romániának tehát a rendelkezés alapján saját, külföldi nyaralásról két héten belül visszatérő polgárait is karanténba kellett küldenie, mivel olyan országban jártak, ahol a fertőzések aránya magasabb a megszabott határértéknél. A visszás helyzet megoldása érdekében a járványügyi operatív törzs múlt heti határozatában új kritériumot vezetett be: ezentúl azokat az országokat sorolják a zöld zónához, ahol az utóbbi két hétben a 100 ezer lakosra jutó új koronavírus-fertőzések száma meghaladja a romániai adatot. A frissített listára további tíz európai ország - köztük Nagy Britannia, Spanyolország és Belgium -, és 12 Európán kívüli állam - köztük Ausztrália, Kanada és Japán - is felkerült. A többi országból érkező tünetmentes utasokat ezentúl is karanténba irányítják a határon a román hatóságok. De ez jelenleg csak ajánlás, amelynek megszegését nem tudják büntetni, péntektől ugyanis egy alkotmánybírósági határozat értelmében hatályon kívül kellett helyezni a karanténintézkedésekről szóló miniszteri rendeleteket. A joghézag mielőbbi felszámolása érdekében a román kormány hétfőn elfogadta a járványhelyzetben elrendelhető közegészségügyi intézkedésekről szóló új törvénytervezetet, de hatályba lépéséhez a jogszabályt a parlamentnek is meg kell még szavaznia.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?