Pesti Srácok

Románia kibővítette a "zöld zónába" sorolt országok listáját

Románia kibővítette a "zöld zónába" sorolt országok listáját

Románia az eddigi 22-ről 44-re bővítette a koronavírus-járvány szempontjából "zöld zónának" tekintett országok listáját: az ezen szereplő államokból érkező utasokat keddtől kezdődően nem irányítják már kéthetes otthoni vagy hatósági karanténba.

Románia június 15-től kezdődően nem küldte karanténba az olyan európai országokból érkezőket, ahol az utóbbi időben alacsony volt az újonnan észlelt koronavírus-fertőzések aránya. Eddig azokat az országokat sorolták a "zöld zónába", ahol az utóbbi két hétben az egymillió lakosra eső új koronavírus-fertőzések átlaga nem haladja meg a napi öt esetet. A külföldi minta alapján bevezetett kritériumnak azonban Románia nem felelt meg, ehhez ugyanis a csaknem húszmilliós országban száz alá kellene csökkennie a napi esetszám utóbbi kétheti átlagának, márpedig ez a mutató egyszer sem csökkent százötven alá, sőt, a járvány terjedésének üteme azóta felgyorsult, és a napi új fertőzések utolsó kéthetes átlaga mostanra a 350-et is elérte.

Romániának tehát a rendelkezés alapján saját, külföldi nyaralásról két héten belül visszatérő polgárait is karanténba kellett küldenie, mivel olyan országban jártak, ahol a fertőzések aránya magasabb a megszabott határértéknél. A visszás helyzet megoldása érdekében a járványügyi operatív törzs múlt heti határozatában új kritériumot vezetett be: ezentúl azokat az országokat sorolják a zöld zónához, ahol az utóbbi két hétben a 100 ezer lakosra jutó új koronavírus-fertőzések száma meghaladja a romániai adatot. A frissített listára további tíz európai ország - köztük Nagy Britannia, Spanyolország és Belgium -, és 12 Európán kívüli állam - köztük Ausztrália, Kanada és Japán - is felkerült. A többi országból érkező tünetmentes utasokat ezentúl is karanténba irányítják a határon a román hatóságok. De ez jelenleg csak ajánlás, amelynek megszegését nem tudják büntetni, péntektől ugyanis egy alkotmánybírósági határozat értelmében hatályon kívül kellett helyezni a karanténintézkedésekről szóló miniszteri rendeleteket. A joghézag mielőbbi felszámolása érdekében a román kormány hétfőn elfogadta a járványhelyzetben elrendelhető közegészségügyi intézkedésekről szóló új törvénytervezetet, de hatályba lépéséhez a jogszabályt a parlamentnek is meg kell még szavaznia.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.