Pesti Srácok

Románia kibővítette a "zöld zónába" sorolt országok listáját

Románia kibővítette a "zöld zónába" sorolt országok listáját

Románia az eddigi 22-ről 44-re bővítette a koronavírus-járvány szempontjából "zöld zónának" tekintett országok listáját: az ezen szereplő államokból érkező utasokat keddtől kezdődően nem irányítják már kéthetes otthoni vagy hatósági karanténba.

Románia június 15-től kezdődően nem küldte karanténba az olyan európai országokból érkezőket, ahol az utóbbi időben alacsony volt az újonnan észlelt koronavírus-fertőzések aránya. Eddig azokat az országokat sorolták a "zöld zónába", ahol az utóbbi két hétben az egymillió lakosra eső új koronavírus-fertőzések átlaga nem haladja meg a napi öt esetet. A külföldi minta alapján bevezetett kritériumnak azonban Románia nem felelt meg, ehhez ugyanis a csaknem húszmilliós országban száz alá kellene csökkennie a napi esetszám utóbbi kétheti átlagának, márpedig ez a mutató egyszer sem csökkent százötven alá, sőt, a járvány terjedésének üteme azóta felgyorsult, és a napi új fertőzések utolsó kéthetes átlaga mostanra a 350-et is elérte.

Romániának tehát a rendelkezés alapján saját, külföldi nyaralásról két héten belül visszatérő polgárait is karanténba kellett küldenie, mivel olyan országban jártak, ahol a fertőzések aránya magasabb a megszabott határértéknél. A visszás helyzet megoldása érdekében a járványügyi operatív törzs múlt heti határozatában új kritériumot vezetett be: ezentúl azokat az országokat sorolják a zöld zónához, ahol az utóbbi két hétben a 100 ezer lakosra jutó új koronavírus-fertőzések száma meghaladja a romániai adatot. A frissített listára további tíz európai ország - köztük Nagy Britannia, Spanyolország és Belgium -, és 12 Európán kívüli állam - köztük Ausztrália, Kanada és Japán - is felkerült. A többi országból érkező tünetmentes utasokat ezentúl is karanténba irányítják a határon a román hatóságok. De ez jelenleg csak ajánlás, amelynek megszegését nem tudják büntetni, péntektől ugyanis egy alkotmánybírósági határozat értelmében hatályon kívül kellett helyezni a karanténintézkedésekről szóló miniszteri rendeleteket. A joghézag mielőbbi felszámolása érdekében a román kormány hétfőn elfogadta a járványhelyzetben elrendelhető közegészségügyi intézkedésekről szóló új törvénytervezetet, de hatályba lépéséhez a jogszabályt a parlamentnek is meg kell még szavaznia.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.