Pesti Srácok

Több ezer állást szüntet meg az Airbus a koronavírus-járvány miatt

Több ezer állást szüntet meg az Airbus a koronavírus-járvány miatt

Több légiközlekedési vállalat is nagy bajba került a koronavírus okozta gazdasági válság miatt. A szektor egyik legnagyobb szereplője a fennmaradás érdekében drasztikus leépítésekre kényszerül: több ezer munkavállalót küld el – számolt be a V4NA.

A koronavírus kapcsán kialakult gazdasági válság nagy vesztesei a légiközlekedési vállalatok. Szinte nincs olyan társaság, amelynek ne kellene szerkezeti átalakítást végrehajtania a válságból való kilábalás érdekében. Így van ezzel az egyik legnagyobb európai cég, az Airbus is, amely bejelentette, hogy 2021 nyaráig 15 000 munkahelyet fog megszüntetni, ebből 5 ezret Franciaországban. Az óriásvállalatnak 49 000 alkalmazottja van Franciaországban, tehát az ott dolgozó alkalmazottai 10 százalékát készül elbocsátani az Airbus-csoport egy év alatt. De nemcsak a franciákat érinti a leépítés: Németországban a 45 500 dolgozóból 5 100 főtől, az Egyesült Királyságban pedig a 11 000 munkavállalóból 1 700-tól kénytelen megválni a cég – írja a Franceinfo. A 135 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatcsoport vezérigazgatója, Guillaume Faury már hetekkel ezelőtt arról tájékoztatta a dolgozókat, hogy a koronavírus-járvány által okozott válság veszélyezteti az Airbus túlélését, június 30-i nyilatkozatában pedig azt mondta, hogy ekkora válság eddig még soha érintette a szektort. Szerinte a válságból való kilábalás hosszú folyamat lesz.

Az Air France szintén rendkívül nehéz helyzetbe került: a cég vezetése pénteken fogja előterjeszteni a válságból történő kilábalásra kidolgozott tervet. A szakszervezet információi alapján a 20minutes francia hírportál azt írja, hogy a vállalatcsoport 41 000 alkalmazottja közül 6560-at, a regionális utakat kínáló Hop nevű leányvállalattól pedig 1000 főt terveznek elbocsátani; utóbbinak ez nagy érvágás lesz, ugyanis a dolgozói 37 százalékát érinti az intézkedés. Az Air France egyik részvényese a francia állam, amely nemrég bejelentette, hogy 7 milliárd eurós támogatással segíti a céget: ebből az összegből 4 milliárd államilag garantált bankhitel, 3 milliárd pedig közvetlen kölcsön a francia államtól. A segítségért cserébe arra kérte a francia állam a francia-holland cégcsoportot, hogy növelje nyereségességét és javítsa környezetvédelmi hatásait.

Forrás: V4NA; Fotó: airliners.net

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.