Pesti Srácok

Több, mint negyven ország vádolja Észak-Koreát az ENSZ-szankciók megsértésével

Több, mint negyven ország vádolja Észak-Koreát az ENSZ-szankciók megsértésével

Negyvenhárom ország azzal vádolta pénteken Észak-Koreát, hogy megsértette az olajimportra vonatkozó ENSZ-szankciókat, és követelte a további olajszállítmányok haladéktalan leállítását.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) büntetőintézkedésekért illetékes bizottságának címzett állásfoglalásukban a szóban forgó országok – élükön az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal – azt állították, hogy Phenjan túllépte az importoknak a világszervezet által meghatározott felső határát. A dokumentum szerint idén májusig bezáróan a kommunista állam több, mint 1,6 millió hordó olajat vett át 56 illegális szállítmánnyal. A panaszosok kiemelték, hogy észak-koreai hajók rendszeresen töltenek át üzemanyagot tankerekről a tengeren, megkerülve a büntetőintézkedéseket. Az ENSZ BT ugyanakkor 2017 decemberében évente félmillió hordóban maximalizálta az Észak-Korea által importálható olaj mennyiségét.

A 43 ország azt kérte az ENSZ BT illetékes bizottságától, hogy állapítsa meg az importkorlátozás túllépését, és tájékoztassa a nemzetközi közösséget arról, hogy az év hátralevő részére nem szállíthatnak több olajat szankciókkal sújtott országnak. Hasonló panaszok azonban 2018-ban és 2019-ben az ENSZ BT-ben vétójoggal rendelkező Oroszországnak és Kínának – a phenjani vezetés szövetségeseinek – az ellenállásán buktak el. Mindemellett Peking és Moszkva tette eddig egyedül közzé, hogy januártól májusig hivatalosan 106 100 hordó olajat szállítottak a nukleáris- és ballisztikusrakéta-programja miatt 2006 óta szankciós listán lévő Észak-Koreának.

Észak-Korea képviselete az ENSZ-ben egyelőre nem reagált a történtekre. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök ugyan háromszor találkozott egymással, nem tudtak kompromisszumra jutni az észak-koreai nukleáris fegyverprogramról, akárcsak a Phenjan elleni büntetőintézkedések feloldásáról. A panasz megfogalmazói szerint "amennyiben Észak-Korea képes szemtelenül megkerülni a nemzetközi szankciókat, úgy kevés indíttatása lesz visszatérni a komoly tárgyalásokhoz".

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.