Pesti Srácok

A Balaton a balatoniaké - tiltakoznak az MSZP-s népszavazás ellen a tó környéki települések

A Balaton a balatoniaké - tiltakoznak az MSZP-s népszavazás ellen a tó környéki települések

A Balatoni Szövetség azt szorgalmazza, hogy a tó strandjairól a Balaton-parti önkormányzatok dönthessenek, megítélésük szerint az ügyben nincs szükség országos népszavazásra.

A Balatoni Szövetség elnöksége és tóparti települések polgármesterei kedden Balatonfüreden tartott egyeztetésükön erről állásfoglalást fogadtak el. A tanácskozáson, amelyre az összes Balaton-parti város polgármesterét meghívták, Alsóörs, Badacsonytomaj Balatonakali, Balatonfenyves, Balatonfüred, Fonyód, Kenese, Siófok és a Somogy Megyei Önkormányzat képviseltette magát, Keszthely és Gyenesdiás írásban küldte el álláspontját.

A Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke által jegyzett állásfoglalásban azt írták: a Balaton-parti önkormányzatok "jó gazdái a strandjaiknak", amelyet – tették hozzá – bizonyít, hogy évről-évre fejlesztések sora valósul meg önerőből és központi forrásból, növelve a szolgáltatások minőségét. Felhívták a figyelmet arra, hogy "a magas színvonalat csak úgy tudják a települések fenntartani", ha megfelelő bevételekhez jutnak a strandok, illetve a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások révén. Hangsúlyozták, elvárják, hogy hagyják meg a döntés lehetőségét az egész évben ott élőknek, illetve az őket képviselő önkormányzati testületeknek a strandok fizetőssé vagy ingyenessé tételéről.

PestiSracok facebook image

– olvasható az állásfoglalásban. Azt hangsúlyozták, hogy "a tulajdonos parti önkormányzatoknak nem áll sem jogában, sem szándékában a strandok területének értékesítése", azok státuszát – mint írták – "szigorú szabályok korlátozzák, nagyon helyesen".

– hangoztatták.

Az MSZP július végén népszavazást kezdeményezett három kérdésben: a természetes tavak melletti, köztulajdonban álló strandok ingyenességéről, az ilyen strandok területén történő építési és változtatási, illetve elidegenítési tilalomról. A Nemzeti Választási Bizottság a benyújtástól számított 30 napon belül dönt a kérdések hitelesítéséről. Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke a népszavazási kezdeményezést kedden sajtótájékoztatón azzal indokolta, hogy mára a Balaton minden ötödik kilométerére "egy fideszes mágnás" beruházása jut, a tihanyi hegyet lassan eldózerolják a jobb kilátásért, a szabadstrandok fizetőssé váltak, több mint 60 milliárd forintot kaptak az "újburzsujok" szállodaépítésre a járvány időszakában, Keszthelyt pedig "bevette a Fidesz", az lett a balatoni főhadiszállása.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.