Pesti Srácok

A KSH elemzője szerint a magyar népesség egy jelentős része szingli

A KSH elemzője szerint a magyar népesség egy jelentős része szingli

A magyar népesség egy jelentős része egyedül él, vagyis szingli – mondta Rövid Irén, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzője kedden az M1 aktuális csatornán. A szociológus közölte: két népszámlálás adatait használta fel a kutatáshoz, és azokat tekintette szinglinek, akik húsz és harminckilenc év közöttiek, és sem tartós párkapcsolatuk, sem házasságuk, sem gyermekük nem volt még. Mindezek alapján elmondható, hogy a 2011-es népszámlálás időpontjában kétszázegyezer – tizenkét százalék – szingli élt az országban, ami hatvankétezerrel több, mint tíz évvel korábban.

Rövid Irén beszámolója szerint a szinglik döntő többsége, háromnegyede a már említett korosztályba tartozik, míg huszonöt százalékuk idősebb, de – a vizsgálat életkori határai miatt – legfeljebb negyvenkilenc éves. A magyar szinglik körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magas, és meghaladja az országos átlagot, ugyanakkor több szingli nő rendelkezik diplomával, mint egyedülálló férfi. Többségük Budapesten él: minden negyedik húsz és harminckilenc év közötti fővárosi szinglinek számít, de a megyei jogú városokban, például Szegeden és Pécsen is kiemelkedő az arányuk.

Kérdésre a szakember elmondta azt is, egy átlagos magyar szingli harmincéves és Budapesten él, ha férfi, akkor középfokú végzettséggel rendelkezik, ha pedig nő, akkor diplomával. A szingli nők körében sokan dolgoznak bolti eladóként, irodai adminisztrátorként vagy pénzügyi tanácsadóként. A férfiak körében pedig sok az informatikus, a lakatos és a kamionsofőr – fűzte hozzá Rövid Irén.

Forrás: MTI; Fotó: Délmagyar

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!