Pesti Srácok

A migráció megfékezéséről tárgyaltak olasz és európai uniós tisztségviselők Tunéziában

A migráció megfékezéséről tárgyaltak olasz és európai uniós tisztségviselők Tunéziában

Az Olaszországba irányuló illegális bevándorlás megfékezéséről tárgyalt hétfőn Tuniszban Luigi Di Maio olasz külügyminiszter és Luciana Lamorgese belügyminiszter Kaisz Szaíd tunéziai elnökkel és Hisem Mesisi ügyvivő kormányfővel.

A találkozón részt vett Várhelyi Olivér és Ylva Johansson, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért, illetve belügyekért felelős tagja is. Olaszország az elutasított menedékkérők visszaszállításának felgyorsítását követeli az Európai Uniótól. Lamorgese szombati sajtótájékoztatóján nehezményezte, hogy több mint megkétszereződött tavaly a Földközi-tengeren keresztül érkező illegális bevándorlók száma Olaszországban. A főleg Líbiából és Tunéziából útra kelő migránsok száma különösen júliusban ugrott meg, miközben a szicíliai és lampedusai befogadóközpontok reménytelenül túlzsúfoltak. A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a találkozó célja az EU-Tunézia partneri viszony megerősítése, a politikai és gazdasági kapcsolatok, valamint a migrációs kérdésekben történő együttműködés megvitatása.

– hangsúlyozta Johansson. Várhelyi Olivér hozzátette, hogy Tunézia az EU egyik kulcsfontosságú partnere. Mint mondta, az EU elkötelezett az észak-afrikai ország prosperitása és stabilitása mellett, és kész fejleszteni a partneri kapcsolatokat a felek kölcsönös előnyére.

PestiSracok facebook image

A szomszédságpolitikai és bővítési biztos kijelentette, hogy az EU támogatja Tunéziát a koronavírussal szembeni harcában, jelentős összeggel segítve az országot a rendes évi 300 millió eurós bilaterális támogatáson felül. Mindemellett hangsúlyozta, hogy a strukturális reformok elengedhetetlenek lesznek a gazdasági fellendüléshez.

– tette hozzá Várhelyi.

MTI; Fotó: MTI/EPA/Sedat Suna

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.