Pesti Srácok

Az amerikai külügyminiszter szerint az Irán elleni szankciók ügyében Európa az ajatollahok mellé állt

Az amerikai külügyminiszter szerint az Irán elleni szankciók ügyében Európa az ajatollahok mellé állt

Az Irán elleni szankciók ügyében Európa az ajatollahok mellé állt – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken, a Fox televíziónak adott interjúban, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) elutasították az Irán ellen újra bevezetendő szankciókra tett amerikai javaslatot.

Az amerikai diplomácia vezetője Franciaországot, az Egyesült Királyságot és Németországot vádolta meg azzal, hogy "felsorakoztak az ajatollahok mellett", ahelyett, hogy szövetségesüket, az Egyesült Államokat támogatták volna a fegyverembargó meghosszabbításában és általában a szankciók újbóli bevezetésében.

– fogalmazott a televíziós interjúban Pompeo.

PestiSracok facebook image

Az Irán elleni fegyverembargó érvényessége októberben jár le, és az Egyesült Államok azt akarta elérni, hogy az ENSZ BT meghosszabbítsa – sőt, határozatlan időre hosszabbítsa meg – az érvényét. Augusztus 14-én a tanács elvetette ezt a javaslatot. A BT állandó tagjaként vétóval rendelkező Oroszország és Kína eleve ellenezte a felvetést, a testület európai tagországai pedig tartózkodtak és ezzel a javaslattal szemben foglaltak állást. Szerdán Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy Washington az ENSZ ellenében is meghosszabbítja az embargót, illetve újra bevezeti az ENSZ-szankciókat Iránnal szemben, azokat is, amelyeket a 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodás értelmében már feloldottak.

Mike Pompeo külügyminiszter csütörtökön New Yorkba, az ENSZ-székházba utazott, és átadta az amerikai szándékokról szóló levelet az ENSZ BT tagjainak. London, Párizs és Berlin csütörtök este közölte: elutasítja az ENSZ-szankciók visszaállítását. Pompeo a Fox televíziónak adott interjújában jelezte: az Egyesült Államok felkészült arra, hogy megállítsa Oroszországot és Kínát az Irán-ellenes szankciók bármilyen jellegű megsértésében. A tárcavezető azonban nem fejtette ki, hogy az amerikai kormányzat mit ért ezen, és mit kíván tenni Moszkva és Peking ellenében.

Péntek délután sajtóértekezletet tartott Brian Hook, az iráni ügyekért felelős külügyi különmegbízott is. Hook Pekinget, Londont és Párizst vádolta meg azzal, hogy "nem tesz eleget kötelezettségeinek". Hozzáfűzte, hogy az ENSZ BT tagjai nem vették figyelembe a közel-keleti térség több országának, így az Öböl-államoknak a véleményét a szankciók ügyében. Amerikai álláspont szerint ugyanis az Öböl-államok tartanak Irántól. Hook leszögezte: "nincs szükségünk senki engedélyére" az intézkedések bevezetéséhez. Majd hozzátette: Irán megszegte a 2015-ben kötött atomalkuban vállalt kötelezettségeit, ezért érvényesek a megállapodás záradékában a kötelezettségszegés esetére rögzített megtorló intézkedések. Elemzők ezzel kapcsolatban rámutattak: az Egyesült Államok 2018-ban egyoldalúan kilépett abból a többhatalmi atomalkuból, amelynek záradékát most megpróbálja számon kérni Teherántól.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)