Pesti Srácok

Egy szöuli újprotestáns kisegyház több ezer tagja került karanténba

Egy szöuli újprotestáns kisegyház több ezer tagja került karanténba

Egy szöuli újprotestáns kisegyház több ezer tagját helyezték karantén alá, miután a közösségben megjelent a koronavírus - jelentették be hétfőn a dél-koreai hatóságok.

Az új esetek hatására múlt hét végén Szöulban, illetve a várost körülvevő Kjonggi tartományban ismét szigorították a korlátozásokat, és betiltották a vallási rendezvényeket attól tartva, hogy a járvány második hulláma fenyegetheti az országot. Eddig Dél-Koreában sikerült a vírus terjedését ellenőrzés alatt tartani kiterjedt teszteléssel és a fertőzések figyelmes nyomon követésével. Negyedik napja száz fölött van az új esetek száma, pedig az utóbbi hetekben ez a szám 30-40 között mozgott. Február óta több mint 15 ezer embernél mutatták ki a koronavírust Dél-Koreában.

Az új fertőzések gócpontja a szöuli Szarang presbiteriánus egyházi közösség, ahol minden hatodik hívő koronavírus-tesztje pozitív lett. Az egyházhoz eddig 315 fertőzött köthető, és mintegy 3400 hívőt helyeztek karantén alá. A hét végén a Szarang egyház vezetője volt az egyik felszólaló azon a többezres kormányellenes összejövetelen, amelyet annak ellenére rendeztek meg, hogy a hatóságok azt kérték, kerüljék a tömegrendezvényeket a vírus terjedésének veszélye miatt. Az egészségügyi minisztérium és a szöuli hatóságok is eljárást indítottak a kisegyház vezetője ellen, akit azzal vádolnak, hogy szándékosan akadályozza a járvány elleni küzdelmet. A koronavírus-járvány februári berobbanása idején a Sincshondzsi keresztény egyház volt a fertőzések gócpontja Tegu városban, mintegy ötezer esetet tudtak kapcsolatba hozni a vallási közösséggel. A szekta vezetője március elején bocsánatot kért amiatt, hogy az irányítása alatt álló szervezet felelős volt a koronavírus-járvány dél-koreai elterjedésében.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)