Pesti Srácok

Megpróbálták elfoglalni a líbiai nagykövetséget Minszkben

Megpróbálták elfoglalni a líbiai nagykövetséget Minszkben

Egy mintegy harminc fős csoport megpróbált behatolni csütörtökön reggel Líbia minszki nagykövetségére azzal a céllal, hogy elfoglalja a képviseletet – közölte Sztanyiszlav Kudrjasov, a líbiai diplomáciai képviselet ideiglenes ügyvivőjének biztonsági tanácsadója.

Kudrjasov hozzátette: kétségtelen, hogy az elkövetők a tripoli székhelyű líbiai nemzeti egységkormány megbízásából cselekedtek. Mint mondta, a támadás szervezője a korábbi katonai attasé volt, aki egy ideig ellátta a nagyköveti teendőket, míg megbízatása véget nem ért, és ekkor a nemzeti egységkormányhoz csatlakozott. Kudrjasov szerint Fehéroroszországban egy másik személy is képviseli Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök kormányát. A biztonsági tanácsadó beszámolt róla, hogy segítséget kértek a fehérorosz hatóságoktól, és arról is, hogy Muhammed Asztejta líbiai ügyvivő – aki a Tripolival rivális kelet-líbiai vezetést képviseli – könnyebben megsérült a történtek során. A minszki külügyminisztérium állásfoglalásában közölte, hogy Fehéroroszország nem tud beavatkozni a líbiai diplomáciai képviselet belügyeibe, és a vitás kérdések párbeszéd útján történő rendezésére sürgette a feleket. A külügyi tárca egyben azzal a kéréssel fordult a belügyminisztériumhoz, hogy erősítse meg a líbiai nagykövetség környékének védelmét.

Líbia 2011-ben, Moammer Kadhafi diktátor megbuktatása és meggyilkolása után süllyedt káoszba, az ország mély politikai és gazdasági válságba sodródott. Líbia keleti és déli felének legnagyobb részét a tobruki központú parlamentre támaszkodó, Halífa Haftár tábornokhoz köthető vezetés tartja hatalmában, amely Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek támogatását élvezi, míg az Ankara által támogatott tripoli egységkormány ellenőrzése gyakorlatilag csak a fővárosra és a környező területekre terjed ki.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)