Mike Pence hivatalosan is az amerikai republikánusok alelnökjelöltje lett
Az eddigi amerikai alelnök, Mike Pence hivatalosan is a republikánusok alelnökjelöltje lett elnökjelölt-állító konvenciójukon, szerdán.
Pence mondta el a konvenció záróbeszédét a Baltimore melletti Fort McHenry erődnél, amely szimbolikus hely az amerikaiak számára: itt zajlott le 1814-ben az a csata, amelyben a britek vereséget szenvedtek. Ez a csata ihlette meg az amerikai himnuszt. Pence záróbeszéde után a kivilágított erődnél személyesen is megjelent Donald Trump amerikai elnök és a first lady, Melania Trump. A jelöltséget elfogadó beszéd bevezetőjében Mike Pence felidézte a kormányzat eddigi sikereit: az Iszlám Állam nevű terrorszervezet legyőzését, az amerikai űrhaderő létrehozását, a gazdasági eredményeket.
Az amerikaiaknak azt a kérdést kell most feltenniük maguknak, hogy ki az a politikus, aki képes lesz ismét fellendíteni a gazdaságot a koronavírus-járvány után
– mondta Pence, megjegyezve, hogy a demokraták múlt heti elnökjelölt-állító konvencióján Joe Biden elnökjelölt és a többi felszólaló nem fejtette ki a párt gazdasági programját. Felidézte, hogy Bernie Sanders vermonti szenátor azt mondta: Biden személyében az Egyesült Államok eddig volt legliberálisabb elnöke kerülne a Fehér Házba.
A vírustesztek idejét éljük
– jelentette ki Pence. Elmondta, hogy lassulóban van a járvány terjedése, és a kormánynak sikerült megmentenie az emberéleteket és megvédenie a legsérülékenyebbeket.
Joe Biden Amerikájában nem lesznek biztonságban
– fűzte hozzá. Az ország egyes városaiban eluralkodott erőszakról szólva megjegyezte: Joe Biden ennek a múlt héten egyetlen mondatot sem szentelt.
A szobordöntögetés nem azonos a szólásszabadsággal
– jelentette ki Pence, és azt ígérte, hogy a republikánus kormány visszaállítja a törvényességet és a rendet.
Az erőszaknak véget kell érnie, legyen szó Minneapolisról, Portlandről vagy Kenosháról. Túl sok hős halt meg a szabadságunkért ahhoz, hogy most amerikaiak egymás ellen harcoljanak
– jelentette ki.
Joe Biden a radikális baloldal trójai falova
– hangoztatta az alelnök, és leszögezte, hogy az elnökválasztás tétje "nem az, hogy az ország konzervatívabb lesz-e vagy liberálisabb, hanem hogy Amerika Amerika marad-e".
Az elnökjelölt-állító konvenció harmadik napjának témája a "Hősök földje" volt, és kormányzóktól törvényhozókig, Donald Trump belpolitikai stratégiai tanácsadójától és volt hírszerzési igazgatójától Amerika egyik legismertebb apácájáig és leghíresebb futballedzőjéig, valamint a korábban a demokratákat támogató rendőri szervezet vezetőjéig sokan szólaltak meg. Csaknem valamennyien méltatták az amerikaiak helytállását – a program szerint: hősiességét – is.
KIÁLLNAK TRUMP POLITIKÁJA MELLETT
Kellyanne Conway, Trump belpolitikai tanácsadója – aki a héten jelentette be, hogy családi okok miatt visszavonul a politikától – és Kayleigh McEnany, a Fehér Ház szóvivője úgy mutatta be Donald Trumpot, mint együttérző, mások bajaira odafigyelő embert. McEnany nagyon személyes emlékeket is felidézett, amikor arról beszélt, hogy rákmegelőző mellműtétje idején Donald Trump és családja mellette állt.
Vissza kellett fojtani a könnyeimet, amikor az elnök telefonált nekem a kórházba
– mondta magánéletének egyes pillanatait megosztva a szóvivő. Conway, aki a szüfrazsettekre – a női egyenjogúságért küzdő mozgalom tagjaira – emlékezve fehér ruhában jelent meg, beszédében azt emelte ki, hogy Trump nemcsak elnökként, hanem korábban évtizedeken keresztül üzletemberként is figyelmet fordított arra, hogy nőket helyezzen fontos döntési pozíciókba.
Kitart amellett, hogy a nők egyenrangúak a férfiakkal
– jelentette ki a tanácsadó. Kristi Noem dél-dakotai kormányzó az Abraham Lincoln elnöksége alatt dúló polgárháborúhoz (1861-1865) hasonlította az egyes amerikai városokban uralkodó jelenlegi helyzetet. Elítélte a tüntetéseken megnyilvánuló erőszakot, és azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok búcsút mondhat nagyságának, ha továbbra is "a demokraták és radikális támogatóik útján haladunk". A konvención beszédet mondók közül mások is ostorozták a demokratákat. Marsha Blackburn, Tennessee állam szenátora azt fejtegette, hogy szerinte a demokraták olyanok, mint "a kommunista Kína", mert a koronavírus-járvány miatt lezárnák az országot és gazdaságát. Blackburn szerint Joe Biden "túl puha" Pekinggel szemben. Idézte Nancy Pelosit, a képviselőház demokrata párti elnökét, aki azt mondta: Kína szívesebben látná Bident elnöknek.
Fogadjunk, hogy ez így igaz!
– kommentálta Blackburn. A szenátornő azzal is vádolta a demokratákat, hogy megpróbálják gyengíteni a rendfenntartó erőket. Michael McHale, az országos rendőri szervezet elnöke a Portlandban, Minneapolisban, New Yorkban, és más amerikai nagyvárosokban uralkodó zűrzavarra, az erőszakba torkolló tüntetésekre, lövöldözésekre és fosztogatásokra utalva hangsúlyozta, hogy Biden és a demokraták nem segítettek a rendfenntartóknak.
Donald Trump a valaha volt leginkább rendőrbarát elnökünk
– fogalmazott. Elise Stefanik képviselő ugyancsak a demokratákat okolta az erőszakért, és azt mondta, hogy a mostani választás tétje, hogy a szélsőbaloldal kerül-e hatalomra, vagy azok, akik Amerikát továbbra is a lehetőségek földjének látják. A washingtoni pódiumon kerekesszékkel megjelenő fiatal Madison Cawthorn, aki Észak-Karolinában képviselőjelölt, szintén a radikális baloldaltól óvta Amerikát, és leszögezte, hogy az amerikaiaknak most a szabadság védelme érdekében kell radikálisaknak lenniük. Beszédet mondott még egy fekete polgárjogi aktivista, valamint a Fekete Hangok Trumpért nevű csoport szintén afroamerikai tagja is, továbbá egy kínai emberjogi aktivista.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/EPA/AP/Chris Carlson
