Pesti Srácok

Szükségállapotot vezettek be a libanoni fővárosban

Szükségállapotot vezettek be a libanoni fővárosban

Megszavazta a libanoni parlament csütörtökön, hogy Bejrútban szükségállapotot vezessenek be a múlt heti tragikus robbanást követő helyreállítás érdekében.

A kikötő területén múlt kedden történt robbanásban több, mint 170 ember vesztette életét és több, mint hatezren megsérültek; a kormány lemondásra kényszerült. A parlament a szerencsétlenség után tartott első ülésén hozta meg döntését a szükségállapotról, széles hatáskörrel ruházva fel a hadsereget a növekvő népharag és politikai bizonytalanság közepette. Még lemondása előtt a kormány szükséghelyzetet rendelt el Bejrútban, felhatalmazva a hadsereget például arra, hogy kijárási tilalmat rendelhet el, megakadályozhatja a nyilvános gyűléseket, cenzúrázhatja a médiát, és a biztonságot veszélyeztető cselekmények gyanújával akár katonai bíróság elé állíttathat polgári személyeket. A tartósabb szükségállapot bevezetéséhez azonban parlamenti jóváhagyásra volt szükség.

A kormánydöntést bírálták emberi jogi szervezetek, mondván, hogy a polgári kormány is kibővített jogkörrel rendelkezik a koronavírus-járvány miatt. Egyesek bírálták a tüntetők elleni kemény katonai fellépést is, attól tartva, hogy a kibővített hatásköröket az ellenvélemények elhallgattatására használhatják fel. A parlamenti ülésen – mielőtt megszavazták a szükségállapot bevezetését – egyperces némasággal emlékeztek meg a robbanás áldozatairól. Ezután közel tucatnyi képviselő lemondásáról is tárgyaltak, akik a múlt héten távoztak, elégedetlenségüket fejezve ki amiatt, ahogyan a kormány a tragédiát kezelte.

Továbbra sem tudni pontosan, hogy mi okozta a bejrúti kikötőben tárolt 2740 tonna ammónium-nitrát felrobbanását. A kiszivárgott dokumentumok szerint azonban az ország legfelsőbb vezetése és biztonsági vezetők is tudtak arról, hogy a vegyi anyagot a kikötőben tárolták.

PestiSracok facebook image

Miután a kormány hétfőn lemondott, jelenleg ügyvivőként működik. Az ügyvivő kormányfő korábban előrehozott választások kiírását javasolta, de azt a házelnök és több politikai szervezet nem támogatta. A tervek szerint hamarosan Bejrútba utazik a francia védelmi miniszter. Franciaország vezető szerepet játszik Libanon talpra állításában a drámai robbanás után; politikai pártokkal is tárgyal, hogy meggyorsítsa az új kormány megalakítását. Bejrútba várják David Hale politikai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkárt is, aki várhatóan megerősíti az amerikai kormányzat készségét arra, hogy segít a libanoni népnek kilábalni a tragédiából – közölte a bejrúti amerikai nagykövetség. Hale minden bizonnyal egyes alapvető reformok sürgősségét is hangsúlyozni fogja.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.