Újra rengetegen tüntetnek Minszkben, miután letartóztattak több, a korábbi demonstrációkról tudósító újságírót
Őrizetbe vettek a minszki Szabadság téren csütörtökön két tucat újságírót, akik a fehérorosz fővárosban zajló tüntetésekről tudósítottak – közölte a tut.by független hírportál.
Az újságírókat egy kisbusszal szállították el, a rendvédelmi szervek közlése szerint az irataik ellenőrzése végett. A hatósági őrizetbe kerültek között volt a tut.by helyi hírportál több munkatársa és a TASZSZ orosz hírügynökség fotóriportere is. A Reuters hírügynökség szemtanúkra hivatkozva közölte, hogy az újságírók telefonjait és iratait elkobozták. Olha Csemodanova belügyi szóvivő időközben kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy az újságírókat nem vették őrizetbe, mindössze igazoltatás céljából kísérték őket a kerületi rendőrkapitányságra, annak ellenőrzésére, hogy valóban jogszerűen végzik-e tevékenységüket. Telegram-oldalán a szóvivő hozzátette, hogy a regisztrált sajtóorgánumok munkatársait és a külügyminisztériumnál akkreditált külföldi újságírókat elengedik.
Közben a fehérorosz ellenzék Koordinációs Tanácsa csütörtökön közzétett állásfoglalásában – Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentésére reagálva – elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy Oroszország bármiféle fegyveres erőt hozzon létre fehéroroszországi bevetés céljából. Putyin közölte, hogy a fehérorosz elnök kérésére Oroszország tartalékot hozott létre rendvédelmi erőiből, hogy szükség esetén segítséget nyújtson Fehéroroszországnak. Az ellenzéki testület hangsúlyozta: mindez a nemzetközi jogba ütközik, és sajnálatos, hogy ezt az erőt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kérésére hozták létre. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a Koordinációs Tanács közölte azt is, hogy nem fogadnak el külföldi segítséget, és sem közvetlenül, sem pedig közvetetten nem vesznek részt ilyen támogatás szétosztásában. Hangsúlyozták, hogy nem céljuk olyan funkciókat elvállani, amelyek nem szerepelnek a működési szabályzatukban.
A Koordinációs Tanács célja a fehérorosz társadalom álláspontját képviselni
– szögezték le a testület közleményében.
A nap folyamán szimpátiatüntetést tartottak Lukasenka elnök hívei Minszkben. A Nők az egységért és békéért jelszóval tartott megmozduláson több százan vettek részt. Transzparenseiken "Fehéroroszország, az mi vagyunk" és "A békéért és a stabilitásért vagyunk" feliratok voltak olvashatóak.
A nyugatbarát ellenzék meg akarja bontani egységünket és társadalmi összetartozásunkat. A fehéroroszokat el akarják szakítani a testvéri Oroszországtól. De ezt lehetetlen megtenni
– hangoztatták a rendezvényen Lukasenka mellett felszólaló nők.
Fehéroroszországban ellenzéki tüntetések zajlanak az elnökválasztás óta, amelyen Lukasenka megszerezte sorban a hatodik államfői mandátumát. Lukasenka szerint ezeket a tüntetéseket országában külföldről irányítják; az ellenzék ezt tagadja. A belbiztonsági erők tüntetők elleni brutális fellépésének eddig legalább három halálos áldozata volt, és a hatóságok ezreket vettek őrizetbe, hogy megtörjék a Lukasenka rendszerével szemben kibontakozott békés ellenállást.
Már az ukránok is elengedték Minszk kezét
Az ukrán külügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy csatlakozott az Európai Unió nyilatkozatához, és úgyszintén nem ismeri el, hogy a fehéroroszországi elnökválasztás megfelelt volna az európai normáknak – írta a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál. A hírportál emlékeztetett arra, hogy az EU külügyi és biztonságpolitikai főbiztosa az unió nevében augusztus 11-én nyilatkozatot adott ki, amelyhez kérte más országok csatlakozását is. Az Európai Unió ebben a dokumentumban felszólította a fehérorosz hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül engedjék szabadon az összes fogvatartottat. Emlékeztette Minszket arra, hogy a választási folyamat nem felelt meg az EBESZ tagállamoktól elvárt nemzetközi normáknak. Az erőszakért, az indokolatlan letartóztatásokért és a választási eredmények meghamisításáért felelős személyekkel szemben pedig szankciókat helyezett kilátásba.
A nyilatkozatban foglaltak szerint az Európai Unió továbbra is támogatja a demokratikus, független, szuverén, virágzó és stabil Fehéroroszországot
– idézett a hírportál az ukrán külügyminisztérium által ismertetett uniós nyilatkozatból. A külügyi tárca a hírportál érdeklődésére közölte, hogy Kijev csatlakozott ehhez az uniós nyilatkozathoz.
A Jevropejszka Pravda emlékeztetett arra, hogy augusztus 17-én Dmitro Kuleba külügyminiszter – az ország történelmében először – hazarendelte konzultációra Ukrajna minszki nagykövetét azt követően, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Kijevet alaptalanul megvádolta országa belügyeibe való beavatkozással, valamint az ukrán hivatalos megkeresés ellenére nem Ukrajnának, hanem Oroszországnak adta ki azokat a Minszk közelében őrizetbe vett orosz zsoldosokat, akiket Kijev a Donyec-medencei harcokban szakadár oldalon való részvétellel gyanúsít.
Minszk közelében egy szanatóriumban vettek őrizetbe a fehérorosz hatóságok 33 orosz férfit néhány nappal az augusztus 9-én megtartott elnökválasztás előtt. A férfiak orosz turistákra nem jellemző magaviseletükkel és egyforma terepszínű gyakorlóruhájukkal keltettek gyanút. A minszki hatóságok akkor azt gyanították, hogy a választások előtt a helyzet destabilizálására érkeztek az országba. Kijev közölte, hogy közülük 28-ról tudják úgy, hogy a Wagner csoportként emlegetett orosz magán zsoldoshadsereg tagjai, és korábban harcoltak a Moszkva-barát szakadárok oldalán, ezért az ukrán főügyészség hivatalosan kérte Minszktől kiadatásukat. Fehéroroszország azonban visszaengedte Oroszországba az őrizetbe vett férfiakat.
Forrás/fotó: MTI
