A baloldal rémhíreket terjeszt, közben pedig tagadja a közteherviselést
A koronavírus-járvány kezdete óta az ellenzéki pártok folyamatos támadás alatt tartják a kormány intézkedéseit. A Momentum, a DK, a Jobbik és a számtalan mikropárt folyamatos rágalomkampányt vív a Fidesz ellen. A Magyar Nemzet megkeresésére Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza reagált a baloldali állításokra.
A koronavírus-járvány olyan különleges helyzetet teremtett, amire korábban nem volt példa, ezért egy ilyen helyzetre senki sem lehetett felkészülve
– közölte Szakáli István Loránd. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza szerint a magyar kormány más országokhoz képest gyorsan reagált a járvány okozta új helyzetre, megszervezte az egészségügyi védekezést, és gazdaságvédelmi intézkedéseket léptetett életbe. – Fontos kiemelni, hogy a védekezés költségeit nem külső forrásból, eladósodás árán finanszírozta, hanem a nemzeti szolidaritásra alapozott. A kormány a megszorításokat saját magán kezdte, de elvárta, hogy a védekezés terheiből mások is, például a multinacionális kereskedelmi láncok, a bankok, a politikai pártok és az önkormányzatok is kivegyék a részüket – hívta fel a figyelmet a közgazdász. Hozzátette:
szó sincs arról, hogy ezzel a kormány az önkormányzatok vállára olyan elviselhetetlen terheket helyezett volna, amelyek a csőd szélére sodorhatták volna őket.
A kormány csupán a méltányos, közös teherviselés elve alapján várja el, hogy az egész országot sújtó válsághelyzet következményeinek enyhítéséből a főváros is kivegye a részét.
A baloldal által hangoztatott rémhírek kapcsán és az ország jelenlegi gazdasági helyzetéről Szakáli István Loránd elmondta: a második negyedéves GDP-adatunk valóban alulmúlta a várakozásokat, azonban az még így is jobb az európai uniós átlagnál. – Ez egyértelműen mutatja, hogy nem valamiféle országspecifikus problémával állunk szembe, ami esetleg a rossz válságkezelés következménye lenne, hanem egy általános, Európa-, sőt világszintű jelenséggel van dolgunk – mutatott rá a közgazdász, aki szerint a legfrissebb valós idejű adatokból már arra lehet következtetni, hogy a harmadik negyedévben elindult a kilábalás, és túl vagyunk a mélyponton.
Az idei év első félévi gazdasági teljesítménye alapján továbbra is a válság idején jobban teljesítő országok közé tartozunk
tette hozzá.
A közgazdász hangsúlyozta: a munkanélküliségi és foglalkoztatási adatok a körülményekhez és más uniós országokhoz képest kifejezetten jól alakultak, a munkanélküliség az egyébként is alacsony szintről csak kis mértékben emelkedett meg. A foglalkoztatottak száma júliusban már magasabb volt, mint a megelőző hónapokban, és csak mintegy hetvenezer fővel dolgoznak kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Szakáli István Loránd hozzátette: kutatások és statisztikai adatok igazolják, hogy a kedvezőnek mondható foglalkoztatási helyzet alakulásában döntő szerepet játszottak mind a meglévő munkahelyeket megvédő, mind pedig az új munkahelyek létrehozását támogató kormányzati intézkedések.
A kormányzati intézkedések nem megszorító, hanem ösztönző jellegűek voltak. Arra irányultak, hogy szabadon felhasználható forrást hagyjanak mind a lakosságnál, mind pedig a vállalkozásoknál – ilyen például a hitelfizetési moratórium vagy az adó- és járulékcsökkentés –, illetve pluszforrást juttassanak a gazdasági szereplőknek a beruházási támogatásokkal és kedvezményes hitelkonstrukciókkal vagy például a munkahelyvédelmi bértámogatással
– jelentette ki a szakértő az intézkedések jellegét érintő bírálatokra reagálva.
Szakáli István Loránd szerint a kormányzat vírushelyzetre adott válaszát „a próbáljunk meg a helyzetből előnyt kovácsolni” szemlélet jellemzi leginkább. Arra törekszik, hogy az intézkedések ne pusztán a meglévő helyzet konzerválásához járuljanak hozzá például segélyeken keresztül, hanem a lehetőségekhez képest – a digitalizáció, az automatizáció és a tevékenységek zöldítésének támogatásán át – a gazdaság versenyképességének javulásához is hozzájáruljanak. Ezt a célt szolgálják a beruházáscélú támogatások és a kedvezményes hitelek, valamint a képzési és továbbképzési támogatások is.
A szakértő végül arról is beszélt, hogy milyen feladataik vannak az önkormányzatoknak a kialakult helyzetben.
Annak ellenére, hogy a nemzeti szintű védekezés meghatározása és koordinációja a kormányzat felelőssége, vannak a védekezésnek olyan dimenziói, amelyek sikere az egyén, a család vagy valamelyik másik szűkebb közösség szintjén dőlnek el
– fejtette ki a közgazdász.
Mint mondta: a védekezésben az önkormányzatoknak mint alsó szintű képviseleti szerveknek is megvan a maguk speciális szerepe. Vannak jogszabály által meghatározott feladataik, intézményeik – például a szociális- és rendelőintézetek, az óvodák – és cégeik – például a városi tömegközlekedés –, amelyek esetében az ottani védekezés megszervezéséért és annak betartása ellenőrzéséért ők a felelősek, és ezt helyettük senki más nem képes és nem is köteles elvégezni.
Ezen túlmenően ha egy adott város bizonyos gazdasági szektorát kiemelten sújtja a válság, ahogy történik az most a budapesti turizmus esetében, az önkormányzatnak lehetőségeihez mérten kötelessége kivenni a részét a területén működő vállalkozások nehézségeinek csökkentéséből és kilátásaik javításából
– hangsúlyozta Szakáli István Loránd.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Edutus Főiskola
