Akik bátrak és hősök voltak - A feledésre ítélt hazafiak ellenállása 1919-1939
Az elhallgatott történelem feltárásáról szól a Patrióták szeptember 2-án induló, Akik bátrak és hősök voltak című programsorozata, amelynek fókuszában a Rongyos Gárda és az 1921-es nyugat-magyarországi felkelés áll. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló, tudományos konferenciákkal kísért ingyenes szabadtéri vándorkiállítás Trianon 100. évfordulója alkalmából a diktátummal szembeni társadalmi önszerveződéseket mutatja be közérthető módon Kecskeméten, Budapesten és a felkelők által megmentett Sopronban.
1919–1920-ban a Tanácsköztársaság, a román megszállás, majd a trianoni békediktátum után a sokak által megjósolt nemzethalál állapota bekövetkezni látszott. Miközben a hivatalos államvezetés a pacifizmus téves jelszavai alatt a területvesztés ellen nem tett semmit, az ország különböző részein már 1919-ben lakossági fegyveres ellenállások alakultak ki, amik az 1920-as trianoni békediktátum hatására tovább fokozódtak, végül pedig a bécsi döntések légkörében, az 1930-as évek végén kiújultak. A felkelők önfeláldozásának döntő szerepe volt abban, hogy a trianoni országcsonkítás nem öltött még kegyetlenebb méreteket, Magyarország meg tudta őrizni Sopron városát és környékét.
A Patrióták által szervezett trianoni emlékévhez kapcsolódó programsorozat egyik kiemelt vezérfonala, hogy bemutassa a korabeli civil nemzeti ellenállás legmeghatározóbb fejezetét, a nyugat-magyarországi felkelésben harcoló Rongyos Gárda osztrák megszállókkal szemben vívott bravúros nemzetmentő akcióit.
Az elmúlt száz évben politikai megfontolásból elhallgatott Rongyos Gárda történetének bemutatása a történettudomány és a magyar emlékezetpolitika nagy adóssága. A korabeli hősök és egész települések ellenállása példaértékű mindannyiunk számára, mindennek megismerése pedig erősíti a magyar összetartozás gondolatát, a cselekvő hazaszeretetet és a hazáért tenni akarás gyakorlatát – hangsúlyozta Hetzmann Róbert a Patrióták elnöke.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló program központi eleme a greenbox és a vizuális tartalombemutatás eszközeit alkalmazó installáció, amely három szabadtéri helyszínen – Kecskeméten (szeptember 2-8.), Budapesten (szeptember 10-16.) és Sopronban (szeptember 18-24.) – közérthetően mutatja be a hősök bátor helytállását. Az ingyenes kiállításokon az eddig nem ismert fotók és vizuális tartalmak segítségével a látogatók részévé válhatnak azoknak a civil kezdeményezésből alakult csapatoknak, akikre 1921-ben nemcsak Európa, hanem az egész világ felkapta a fejét.
A Hajagos Csaba történész-kurátor által gondozott kiállításhoz honlap és mobilapplikáció is készül, melyekkel a Patrióták a közoktatás számára is elérhetővé teszik a Trianonnal szembeni nemzeti ellenállások történetét, elősegítve, hogy minél szélesebb körben megismerjék a nemzetmentő hősök életútját és a hozzájuk kapcsolódó eseményeket.
A program keretében a tudományos eszmecserére is lehetőséget teremt a Magyar Patrióták Közössége, hiszen két helyszínen (Kecskemét, Budapest) 1-1 napos konferenciát rendeznek a témában, amely diskurzus – az utókor számára is elérhető – tanulmánykötet megjelenésével zárul.
A szabadtéri kiállítási installációt 2020. szeptember 2-tól 8-ig a kecskeméti Deák Ferenc téren, szeptember 10-től 16-ig a főváros XVI. kerületében található Reformátorok terén, majd szeptember 18–24-ig a soproni Várkerületen, a Mária-oszlopnál tekinthetik meg az érdeklődők minden nap 8-tól20 óráig.
Tisztelet a honvédő nemzeti ellenállásnak!
(x)
