Pesti Srácok

Az „elüldözött” Soros-egyetem jelenleg is Budapesten működik

Az „elüldözött” Soros-egyetem jelenleg is Budapesten működik

Soros György egyetemének, a CEU-nak a saját hirdetése cáfolja az intézmény vezetésének arról szóló kijelentéseit, hogy a kormány elűzte volna őket Magyarországról – szúrta ki a Magyar Nemzet. Az egyetem rektora, Michael Igniatieff ugyan arról beszélt, hogy a felsőoktatási törvény módosítása miatt Bécsbe kényszerültek költöztetni az intézményt, ám jelenleg is tudományos munkatársat toboroznak Budapestre.

A Magyar Nemzet szúrta ki, hogy a Soros-egyetem új tudományos munkatársat keres, aki az újonnan létrehozott Demokrácia Intézetének jogállamiság-munkacsoportjában lenne vezető kutató jövő ősztől, vagy pedig a CEU jogi intézetének vendég előadójaként dolgozna. Azt várják el az új munkatárstól, hogy innovatív nemzetközi interdiszciplináris kutatóprogramot szervezzen, amely jobb megértését adja a jogállamiság és a demokrácia viszonyának, valamint annak, hogy a jogállamiság milyen kihívásokkal szembesül a XXI. században. Az erős publikációs múlt mellett az intézményépítésben szerzett tapasztalatokat várják el, és jelezték, hogy a CEU-n kívüli kapcsolatokat is értékelik. Bár a sikeres jelölt Bécsben is tarthat kurzusokat, a hirdetés szerint alapvetően Budapesten fog dolgozni.

A felsőoktatási törvény 2018-as módosítása szerint Magyarországon nem adhat ki külföldi diplomát olyan felsőoktatási intézmény, amelynek nincs anyaintézménye a származási országában. Ez a feltétel a hazánkban diplomás képzést adó egyetemek közül egyedül a CEU esetében nem teljesült, így az amerikai diplomát adó részleget Bécsbe költöztették. Ám a CEU név két intézményt takar: az amerikai Central European University mellett a Közép-európai Egyetem magyar intézményként van bejegyezve, ezért ez a részleg zavartalanul működhet, és működik is.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)