Pesti Srácok

Az „elüldözött” Soros-egyetem jelenleg is Budapesten működik

Az „elüldözött” Soros-egyetem jelenleg is Budapesten működik

Soros György egyetemének, a CEU-nak a saját hirdetése cáfolja az intézmény vezetésének arról szóló kijelentéseit, hogy a kormány elűzte volna őket Magyarországról – szúrta ki a Magyar Nemzet. Az egyetem rektora, Michael Igniatieff ugyan arról beszélt, hogy a felsőoktatási törvény módosítása miatt Bécsbe kényszerültek költöztetni az intézményt, ám jelenleg is tudományos munkatársat toboroznak Budapestre.

A Magyar Nemzet szúrta ki, hogy a Soros-egyetem új tudományos munkatársat keres, aki az újonnan létrehozott Demokrácia Intézetének jogállamiság-munkacsoportjában lenne vezető kutató jövő ősztől, vagy pedig a CEU jogi intézetének vendég előadójaként dolgozna. Azt várják el az új munkatárstól, hogy innovatív nemzetközi interdiszciplináris kutatóprogramot szervezzen, amely jobb megértését adja a jogállamiság és a demokrácia viszonyának, valamint annak, hogy a jogállamiság milyen kihívásokkal szembesül a XXI. században. Az erős publikációs múlt mellett az intézményépítésben szerzett tapasztalatokat várják el, és jelezték, hogy a CEU-n kívüli kapcsolatokat is értékelik. Bár a sikeres jelölt Bécsben is tarthat kurzusokat, a hirdetés szerint alapvetően Budapesten fog dolgozni.

A felsőoktatási törvény 2018-as módosítása szerint Magyarországon nem adhat ki külföldi diplomát olyan felsőoktatási intézmény, amelynek nincs anyaintézménye a származási országában. Ez a feltétel a hazánkban diplomás képzést adó egyetemek közül egyedül a CEU esetében nem teljesült, így az amerikai diplomát adó részleget Bécsbe költöztették. Ám a CEU név két intézményt takar: az amerikai Central European University mellett a Közép-európai Egyetem magyar intézményként van bejegyezve, ezért ez a részleg zavartalanul működhet, és működik is.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.