Pesti Srácok

Az OECD jelentése is rácáfolt a balliberális propagandára az oktatásról

Az OECD jelentése is rácáfolt a balliberális propagandára az oktatásról

Egyre több gyermek vesz részt az oktatásban, emelkedtek a tanári fizetések – írja az Emberi Erőforrások Minisztériuma keddi közleményében, az OECD jelentésére hivatkozva.

A mai napon jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az Education at a Glance 2020 kiadványa, amely jellemzően az egyes országok 2017-es oktatási adatait mutatja be – írta keddi közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Mint hozzáttették, az elemzés idei fókuszában a szakképzés állt. Kiemelték: a köznevelés vonatkozásában az elemzés megállapítja, hogy Magyarországon a 3-5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai oktatásban (2018-as adat). Az OECD-tagországok átlaga 88 százalék, illetve Magyarországon 12 gyerek jut egy pedagógusra, míg az OECD-átlagban 14 gyerekre jut egy szakember. Magyarország 2017-ben az OECD statisztikai módszertana szerint a GDP 3,9 százalékát költötte oktatásra az alapfoktól a felsőfokig. 2012 és 2017 között az intézményenkénti ráfordítás a tanulószámban bekövetkezett csökkenést is figyelembe véve éves átlagban 6,5 százalékos éves emelkedést eredményezett.

A közleményben arról is írtak, hogy 2005 és 2019 között az OECD-tagországokban egy 15 éves gyakorlattal és a legfontosabb minősítésekkel rendelkező tanár fizetése 5-7 százalékkal emelkedett, míg Magyarországon a pedagógus életpálya bevezetése előtti évhez viszonyítva a növekedés reálértéken is 37 százalék volt, ellensúlyozva a szocialista kormányzás alatt kialakult jelentős csökkenést. A tanárok kötelező óraszáma az OECD-átlagában 680 óra/év az általános iskola felső tagozatán, míg Magyarországon – elsősorban a rövidebb tanév miatt – 648 óra/év (az OECD 45 percnek számol egy tanítási órát).

Az elemzés a koronavírus-járvány hatásaira is kitért. Az iskolák újranyitása az OECD szerint jelentős mértékben függ attól, hogy mekkorák az osztálylétszámok: Magyarországon az átlag osztálylétszám az általános iskola alsó tagozatán 22 fő (OECD-átlag: 21 fő), a felső tagozaton az osztályátlag 21 fő (OECD-átlag: 23 fő), így adottak az eredményes védekezés lehetőségei.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.