Pesti Srácok

Az OECD jelentése is rácáfolt a balliberális propagandára az oktatásról

Az OECD jelentése is rácáfolt a balliberális propagandára az oktatásról

Egyre több gyermek vesz részt az oktatásban, emelkedtek a tanári fizetések – írja az Emberi Erőforrások Minisztériuma keddi közleményében, az OECD jelentésére hivatkozva.

A mai napon jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az Education at a Glance 2020 kiadványa, amely jellemzően az egyes országok 2017-es oktatási adatait mutatja be – írta keddi közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Mint hozzáttették, az elemzés idei fókuszában a szakképzés állt. Kiemelték: a köznevelés vonatkozásában az elemzés megállapítja, hogy Magyarországon a 3-5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai oktatásban (2018-as adat). Az OECD-tagországok átlaga 88 százalék, illetve Magyarországon 12 gyerek jut egy pedagógusra, míg az OECD-átlagban 14 gyerekre jut egy szakember. Magyarország 2017-ben az OECD statisztikai módszertana szerint a GDP 3,9 százalékát költötte oktatásra az alapfoktól a felsőfokig. 2012 és 2017 között az intézményenkénti ráfordítás a tanulószámban bekövetkezett csökkenést is figyelembe véve éves átlagban 6,5 százalékos éves emelkedést eredményezett.

A közleményben arról is írtak, hogy 2005 és 2019 között az OECD-tagországokban egy 15 éves gyakorlattal és a legfontosabb minősítésekkel rendelkező tanár fizetése 5-7 százalékkal emelkedett, míg Magyarországon a pedagógus életpálya bevezetése előtti évhez viszonyítva a növekedés reálértéken is 37 százalék volt, ellensúlyozva a szocialista kormányzás alatt kialakult jelentős csökkenést. A tanárok kötelező óraszáma az OECD-átlagában 680 óra/év az általános iskola felső tagozatán, míg Magyarországon – elsősorban a rövidebb tanév miatt – 648 óra/év (az OECD 45 percnek számol egy tanítási órát).

Az elemzés a koronavírus-járvány hatásaira is kitért. Az iskolák újranyitása az OECD szerint jelentős mértékben függ attól, hogy mekkorák az osztálylétszámok: Magyarországon az átlag osztálylétszám az általános iskola alsó tagozatán 22 fő (OECD-átlag: 21 fő), a felső tagozaton az osztályátlag 21 fő (OECD-átlag: 23 fő), így adottak az eredményes védekezés lehetőségei.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?