Pesti Srácok

Az OECD jelentése is rácáfolt a balliberális propagandára az oktatásról

Az OECD jelentése is rácáfolt a balliberális propagandára az oktatásról

Egyre több gyermek vesz részt az oktatásban, emelkedtek a tanári fizetések – írja az Emberi Erőforrások Minisztériuma keddi közleményében, az OECD jelentésére hivatkozva.

A mai napon jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az Education at a Glance 2020 kiadványa, amely jellemzően az egyes országok 2017-es oktatási adatait mutatja be – írta keddi közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Mint hozzáttették, az elemzés idei fókuszában a szakképzés állt. Kiemelték: a köznevelés vonatkozásában az elemzés megállapítja, hogy Magyarországon a 3-5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai oktatásban (2018-as adat). Az OECD-tagországok átlaga 88 százalék, illetve Magyarországon 12 gyerek jut egy pedagógusra, míg az OECD-átlagban 14 gyerekre jut egy szakember. Magyarország 2017-ben az OECD statisztikai módszertana szerint a GDP 3,9 százalékát költötte oktatásra az alapfoktól a felsőfokig. 2012 és 2017 között az intézményenkénti ráfordítás a tanulószámban bekövetkezett csökkenést is figyelembe véve éves átlagban 6,5 százalékos éves emelkedést eredményezett.

A közleményben arról is írtak, hogy 2005 és 2019 között az OECD-tagországokban egy 15 éves gyakorlattal és a legfontosabb minősítésekkel rendelkező tanár fizetése 5-7 százalékkal emelkedett, míg Magyarországon a pedagógus életpálya bevezetése előtti évhez viszonyítva a növekedés reálértéken is 37 százalék volt, ellensúlyozva a szocialista kormányzás alatt kialakult jelentős csökkenést. A tanárok kötelező óraszáma az OECD-átlagában 680 óra/év az általános iskola felső tagozatán, míg Magyarországon – elsősorban a rövidebb tanév miatt – 648 óra/év (az OECD 45 percnek számol egy tanítási órát).

Az elemzés a koronavírus-járvány hatásaira is kitért. Az iskolák újranyitása az OECD szerint jelentős mértékben függ attól, hogy mekkorák az osztálylétszámok: Magyarországon az átlag osztálylétszám az általános iskola alsó tagozatán 22 fő (OECD-átlag: 21 fő), a felső tagozaton az osztályátlag 21 fő (OECD-átlag: 23 fő), így adottak az eredményes védekezés lehetőségei.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.