Pesti Srácok

Charlie Hebdo-per: a francia muszlimok több, mint egynegyede nem ítéli el a támadást

Charlie Hebdo-per: a francia muszlimok több, mint egynegyede nem ítéli el a támadást

Egy felmérésből kiderül, hogy a Franciaországban élő muszlimok 28 százaléka nem ítéli el a hetilap szerkesztősége ellen történt támadást, ellenben a francia lakossággal, akiknek a túlnyomó többsége élesen bírálja a 2015-ben történt mészárlást. Emmanuel Macron is megszólalt az üggyel kapcsolatban: véleménye szerint a sajtószabadságba és szabad véleménynyilvánításba az istenkáromlás is beletartozik.

Szeptember 2-án, szerdán kezdődik a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap szerkesztőségében és annak környékén 2015 januárjában Párizsban elkövetett terrortámadások résztvevőinek a pere, amelyet a párizsi bíróság új épületében, a 17. kerületben lévő modern üvegpalotában tartanak. A meghallgatások a második emeleten lévő 2.02-es számú tárgyalóteremben lesznek, a nyilvánosság kizárásával. A koronavírus miatt itt is be kell tartani a járványügyi előírásokat, így kötelező a maszk viselése, és a távolságtartás miatt a teremben a szokásosnál jóval kevesebb ülőhely van. https://twitter.com/AudeBariety/status/1298923380276592646?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1298923380276592646%7Ctwgr%5Eshare_3&ref_url=https%3A%2F%2Fv4na.com%2Fhu%2Feditpost%2FLKIZRS8NgN A november 10-ig tartó tárgyalás során 49 nap alatt 14 gyanúsított ügyét tárgyalják, akik közül hárman nem lesznek jelen. A Belhoucine-fivérek Szíriában tartózkodnak és bár már többször felröppent a hír, hogy meghaltak, hivatalosan ezt nem erősítették meg. Nem jelenik meg továbbá az egyik fő terrorista, a 2015-ben agyonlőtt Amedy Coulibaly özvegye, Hayat Boumedienne sem, akit sokáig szintén halottnak hittek, de aztán kiderült, hogy él, amikor májusban megszökött egy szíriai menekülttáborból, azóta azonban róla sem lehet tudni semmit. A vádlottak egy speciálisan összeállított törvényszék előtt fognak megjelenni; a klasszikus esküdtbírósággal ellentétben nem lesznek esküdtek, csak öt hivatásos bíró, akiknek a száma hétre nő fellebbezés esetén. Szintén rendhagyó, hogy Franciaország történetében először filmre veszik az egész tárgyalássorozatot. Ezt a terrorellenes ügyészség kérte, mivel a per kiemelten fontos, ezért archiválni akarják az igazságszolgáltatás történeti levéltára számára. Az ügy nagyságát mutatja, hogy 200 felperes és 94 ügyvéd vesz részt a tárgyalásban; várhatóan nem kevesebb, mint 144 tanút hallgatnak majd meg, köztük rendőröket, nyomozókat és a 14 gyanúsított hozzátartozóit is, valamint tizennégy szakértőt. A perirat több ezer oldalas, 171 kötetből áll és tartalmazza a rendőrségi vizsgálatokról szóló jegyzőkönyveket, a tanúk és a vádlottak vallomásait, szakértői jelentéseket és tudományos elemzéseket. Rendkívül nagy a sajtó érdeklődése is a per iránt: összesen 90 médium akkreditált a meghallgatások nyomon követésére, köztük 27 külföldi – írja a France 3. A tárgyalás 10 órakor kezdődött, de a vádlottak már reggel 8 óra előtt megérkeztek a bíróságra. https://twitter.com/France3Paris/status/1301044148330467328?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1301044148330467328%7Ctwgr%5Eshare_3&ref_url=https%3A%2F%2Fv4na.com%2Fhu%2Feditpost%2FLKIZRS8NgN A történelmi jelentőségű tárgyalás apropójából felmérést készített az Ifop francia közvélemény-kutató intézet. Az adatokból kiderül, hogy míg a franciák 88 százaléka teljes mértékben elítéli a terrortámadást, addig a franciaországi muszlimok 28 százaléka nem ítéli el az öt éve és nyolc hónapja történt mészárlást, és ami még aggasztóbb, a megkérdezettek közül leginkább a fiatal, 25 év alatti korosztály tagjai vélekednek így. A felmérésből az is kiderül, hogy a francia muszlimok az átlagos franciáknál sokkal kisebb arányban vennének részt az áldozatok emlékére tartott megemlékezésen, ha a terrortámadás mostanában történt volna: az adatok szerint a franciaországi muszlimok 41 százaléka nem venne részt a megemlékezésen, míg ez az arány a franciáknál csak 20 százalék. Az Ifop rákérdezett a válaszadók valláshoz való viszonyára is: itt is megdöbbentő eredmény született, kiderült ugyanis, hogy a megkérdezett muszlimok 40 százaléka a Francia Köztársaság értékei elé helyezi a vallási meggyőződést, és még aggasztóbb, hogy ez az arány döbbenetesen magas, 74% a 25 évnél fiatalabb muszlim lakosság körében. A megkérdezett muszlimok 61 százaléka egyetért azzal az állítással, miszerint az iszlám az egyetlen igazi vallás, 29 százalékuk pedig úgy véli, hogy az iszlám nem összeegyeztethető a francia társadalom értékeivel.

Forrás: V4NA
PestiSracok facebook image

A Charlie Hebdo a per előtti napon újra publikálta azokat a Mohamed prófétát ábrázoló gúnyos karikatúrákat, amelyek közzététele után többször is megfenyegették a lap dolgozóit, majd 2015 januárjában lemészároltak a szerkesztőségben 12 embert. Az Ifop a hírhedt rajzok újbóli megjelentetéséről is megkérdezte a lakosságot, és kiderült, hogy a franciák 59 százaléka úgy véli, hogy a Charlie Hebdo jól tette, hogy közzétette azokat. Ezzel ellentétben a francia muszlimok 69 százaléka úgy gondolja, hogy a hetilap hibát követett el, mert ez felesleges provokáció.

Forrás: V4NA

A karikatúrákkal kapcsolatban megszólalt a Bejrútban tartózkodó Emmanuel Macron is, aki elmondta, hogy Franciaországban sajtószabadság és szabad véleménynyilvánítás van, kritizálhatja a sajtó az elnököt, a kormányt és az istenkáromlás is engedélyezett.

Forrás: V4NA

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)