Pesti Srácok

Ismét csaknem öthavi csúcsra emelkedett az új esetek száma Németországban

Ismét csaknem öthavi csúcsra emelkedett az új esetek száma Németországban

Ismét csaknem öthavi csúcsra, április vége óta a legmagasabbra emelkedett Németországban az új típusú koronavírussal fertőzöttek regisztrált napi száma a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) szombaton ismertetett adatai szerint.

Az utóbbi 24 órában 2297 ember szervezetében mutatták ki a kórokozót (SARS-CoV-2). Ennél több fertőzést legutóbb április 24-én regisztráltak, amikor 2337 lelet volt pozitív. Az igazoltan fertőzöttek napi száma azóta csak kétszer haladta meg a kétezres határt: augusztus 22-én, amikor 2034 fertőzést jegyeztek fel, és két napja, csütörtökön – szeptember 17-én –, amikor 2194 eset került be az RKI statisztikájába. Az intézet jelentésében kiemelte, hogy országszerte jellemző járványgócok kialakulása. A közigazgatás 401 alapegysége – járások, városok – közül csupán 10-ből nem jelentettek egyetlen fertőzést sem az utóbbi hét napon. A járvány erősödését jelzi az is, hogy emelkedik a vírus úgynevezett reprodukciós rátája (R). A hétnapos mozgóátlag a pénteki 1,21-ről 1,24-re emelkedett. Ez azt jelenti, hogy minden 100 fertőzött átlagosan további 124 embernek adja át a vírust. Ugyancsak jellemző, hogy enyhén emelkedik a fertőzések gyakorisága az idősek között. Azonban továbbra is főleg fiatalok körében terjed a vírus, akik viszonylag ritkán betegednek meg súlyosan. Ezért az egészségügyi ellátórendszer terhelése és a fertőzés okozta betegséggel (Covid-19) összefüggő elhalálozások száma sem nő számottevően. Az új fertőzöttekkel együtt 270 070 ember szervezetében mutatták ki a SARS-Cov-2-t Németországban. A Covid-19-cel összefüggő halálesetek száma péntekről szombatra hattal emelkedett, 9384-re. A fertőzöttek túlnyomó többsége legyőzte a vírust, az aktív esetek számát húszezer körülire becsülik az RKI szakértői.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.